Az MSZOSZ nem enged a 3,1 százalékos bérajánlásból
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság„Az illetékességi területünkön az érintett dolgozók létszámát tekintve 95 százalékban lezajlottak a bértárgyalások” – nyilatkozta a Világgazdaságnak Pataky Péter. A Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) elnöke lapunknak hozzátette: ezekben az esetekben többnyire született is megállapodás a szakszervezet és a munkáltatók között, csak kisebb részben volt eredménytelen a béralku. „A megkötött béremelések 3,5 és 6 százalék felett szóródnak, az átlag négy százalék felett van” – tette hozzá Pataky Péter. Az elnök emlékeztetett: az MSZOSZ indító ajánlata tavaly év végén 5,2 százalék volt.
A szakszervezeti konföderáció elnöke elismerte, hogy a reálbérek mostani növekedése és az alacsony, 2 százalék körüli infláció önmagában nem javítja a szakszervezeti pozíciókat a még hátralévő bértárgyalásokon. A béralkuk során ugyanis a munkáltatók érvelhetnek azzal, hogy az alacsony infláció miatt egy viszonylag alacsony mértékű béremelés is segíti a munkavállalók megélhetését. „A konvergenciaprogramban a kormány maga is 3,1 százalékos inflációval számol az év egészére. Mi sem egy- vagy kéthavi, hanem éves inflációval számolunk, hanem az egy évre szóló bérmegállapodásokban a pénzromlás várható éves adatát nézzük. Ezért a 3,1 százalékos béremelési mértékből a még hátralévő bértárgyalásokon sem kívánunk engedni” – jelentette ki Pataky Péter.
A bértárgyalások döntően csak azoknál a cégeknél vannak még hátra, amelyeknél a keresetek meghatározása hagyományosan későbbre, júniusra tolódik. A Magyarorszáon működő vállalkozásoknál eltérő időpontokban, de többnyire tavasszal zajlanak a bértárgyalások, jellemzően a brit tulajdonú vállalatoknál tolódik ez az alkufolyamat nyár elejére.
