Kiszivárgott: Magyarország lekerülhet a szégyenpadról
Jó okkal feltételezhető, hogy Magyarország jövő szerdán pozitív ajánlást kap Brüsszeltől és az uniós pénzügyminiszterek június 21-i tanácsülésén hivatalos döntés születhet a 2004 júliusa óta hatályban lévő deficiteljárás megszüntetéséről.
A BruxInfo forrásai arra számítanak, hogy május 29-én várhatóan öt másik tagállammal együtt a Magyarország ellen a túlzott mértékű, GDP arányosan 3 százalékot meghaladó államháztartási hiány miatt folyó eljárás megszüntetését javasolja majd az Európai Bizottság. Olli Rehn már május elején szinte biztosra jelezte, hogy Lettország, Litvánia és Románia felállhat a „szégyenpadról”, míg Magyarország és Olaszország esetében ezt további egyenlegjavító intézkedések bejelentéséhez kötötte Brüsszel. Most mindkét ország átszakíthatja a célszalagot.
Minden jel arra mutat, hogy a magyar kormány által nemrég bejelentett „három fokozatból” álló csomag meggyőzte a Bizottságot arról, hogy 2012 után 2013-ban és 2014-ben is a 3 százalékos referenciaszint alatt marad a deficit (a jelenleg rendelkezésre álló információk alapján), vagyis a hiánycsökkentés fenntarthatónak minősülhet.
Az áprilisban benyújtott konvergencia-program alapján a Bizottság ezt még nem látta biztosítottnak, amit május 3-i tavaszi előrejelzése is tükrözött, amelyben idén még éppen 3 százalékos, jövőre viszont 3,3 százalékos deficitet tippelt a testület. Mivel a deficiteljárás keretében tett, és jelenleg is érvényes tanácsi ajánlások értelmében nyilvánvalóan a 3 százalékos szint alá kell az országnak leszorítania a hiányt (ez 2012-ben 1,9 százalékos deficittel messze teljesült is), a kormánynak célja eléréséhez pótlólagos intézkedéseket kellett hoznia.
A BruxInfo szerint Brüsszelben most már mennyiségi és minőségi szempontból is elegendőnek tartják a csomagot, különösen azért, mert a bejelentett kiigazítás nagyobb része a kiadási oldalt érinti. A Bizottság korábban nehezményezte, hogy a hiánycsökkentésben túlsúlyban voltak a bevételek növelésére irányuló lépések.
Bár a háromlépcsős magyar terv utolsó fokozata egy új reklámadó kivetésével és három másik ágazati adó (bankadó, energiaadó és a pénzügyi tranzakciós illeték) megemelésével aligha nyeri el a Bizottság tetszését, ez a minőségi kifogás nem változtat azon a következtetésen, hogy Magyarország megtette a szükséges erőfeszítéseket és hathatós lépéseket tett a túlzott mértékű hiány felszámolására – írja a lap.
Brüsszel ettől függetlenül minden bizonnyal egyértelművé teszi majd az általa a különadóknak is tulajdonított alacsony magyar növekedési potenciállal kapcsolatos aggodalmait. Ezek várhatóan az országspecifikus ajánlásokban jelennek majd meg, amelyeket ugyancsak május 29-én fogad el az európai szemeszter keretében a Bizottság.
Megfigyelők szerint a magyarok kiengedése valahol hitelességi kérdés a Bizottság számára, ahogy egy évvel ezelőtt is az volt az ország szankciókkal (a kohéziós alapok egy részének felfüggesztésével) való fenyegetésekor. Akkor Brüsszelnek az új gazdaságkormányzási szabályok hitelessége lebegett a szeme előtt, és most ugyanaz a hitelesség kerülne veszélybe a magyarok milliói előtt, ha a megtett erőfeszítések fölött szemet hunynának.