Svájc: javuló prognózisok

Svájcban éppen az eddig válságállónak bizonyuló export növekedése lanyhul kissé az idén, ezzel együtt az ország 2013-ban 1,8 százalékos GDP-növekedésre számít a szövetségi kormány szakértőcsoportjának legfrissebb – negyedévenként közzétett - előrejelzése szerint. Ez jóval nagyobb érték az előzőleg várt 1,4 százaléknál. A javulás főként a belső fogyasztás erősödésének köszönhető, de az euró térség gazdasági talpra állásában is gyökerezik. 2014-ben már 2,3 százalékos gazdasági növekedés várható, és nőhet a foglalkoztatottság is.

A szakértőcsoport sorra vette, milyen nemzetközi hatások érik az idén is jövőre Svájcot. Eszerint a derűlátást alátámasztja az OECD országokban az elmúlt hónapokban tapasztalt, és jó eséllyel 2014-ben is kitartó, mérsékelt gazdasági növekedés. További jó jel, hogy az eurózónában kézben tartják az adósságválságot, az érintett gazdaságok teljesítménye pedig, mintha túl lenne a mélypontján. Igaz, miközben Európa legjelentősebb országaiban, például Németországban már talpra állóban a gazdaság, a földrész déli területein erősödhet a bizonytalanság.

Az USA-ban jobbak a kilátások, mint Európában és a munkanélküliség is csökkenhet az állami költségvetés erőltetett konszolidációja ellenére. Japán még az USA-nál is jobban fejlődik az expanzív monetáris politikának és a kormány gazdasági programjainak köszönhetően. Viszont a legtöbb feltörekvő ország a várakozások alatt szerepelt az év eddigi részében. Igaz, a kínai lassulással kapcsolatos aggályokat már némiképp eloszlatták a legfrissebb export adatok és más mutatók. Sok más ország sérülékeny maradt nagy eladósodottsága és gyenge makrogazdasági mutatói miatt. A szakértőcsoport ezek között Brazíliát, Indiát, Indonéziát, Dél-Afrikát és Törökországot említi.

Mindezekből az említett GDP előrejelzés következik Svájc számára. Az erőteljes belső növekedést a bevándorlás stabil szintje, az alacsony kamatlábak és az segíteti, hogy lényegében nincs infláció. A magánfogyasztás magas, emelkednek az építőipari beruházások is. Ám a külpiacok alakulásából az is következik, hogy a még recesszióban lévő európai gazdaságok és a feltörekvő országok lassú fejlődése miatt Svájc exportkilátásai nem túl jók, hiába is váltják jól a svájci frankot az euróhoz képest.

Az, hogy mindennek ellenére halványan élénkül az ország kivitele, az idegenforgalomnak köszönhető, de komolyak a várakozások a gépipari termékekkel, a fémáruval és az elektronikai ipar cikkeivel szemben is. Térségünk országai közül Magyarország Svájc harmadik legnagyobb kereskedelmi partnere Lengyelország után Svájc budapesti nagykövetségének honlapja szerint. 2012-es kivitelünk 220,4 milliárd forintnyi volt, importunk pedig 141,6 milliárd forint, derül ki a KSH adataiból. Svájc tavaly főleg feldolgozott termékeket, energiahordozókat és nyersanyagokat adott el Magyarországra. Importjában a gépek és berendezések álltak első helyen (több mint 50 százalékkal), majd az energiahordozók, valamit az élelmiszerek és italok szerepeltek.
Mintegy 300 svájci tulajdonú céget jegyeztek be Magyarországon. Ezek közül a nagyobbak a Nestlé, a Holcim, az ABB és a Stadler, de vannak kisebb cégek is: Calida, Phoenix Mecano, Maxon Motor, Cabtec és Goessler Kuverts.

2008-tól folyamatosan érkezik az az összesen 130 millió svájci frank Magyarországra, amellyel Svájc az Európán belüli gazdasági és társadalmi különbségek csökkentését segíti.

Az ezt rögzítő Svájci-Magyar Együttműködési Program 2007-ben indult, ennek köszönhetően 10 nyílt pályázati felhívás született, majd 37 projekt indulhatott, amelyeket legkésőbb 2017 júniusáig kell lezárni.