Brüsszel előtt a zsebszerződések ügye

Barátságtalan lépés, amit Andrä Rupprechter osztrák földművelésügyi miniszter a magyar földtörvény kapcsán tesz – jelentette ki Fazekas Sándor. A vidékfejlesztési miniszter arra reagált, hogy osztrák kollégája hétfőn bejelentette: az Európai Bizottság ígéretet tett Ausztriának, hogy megvizsgálja a vitatott új magyar földtörvényt. Az osztrák tárcavezető szerint ezt Dacian Ciolos uniós mezőgazdasági biztos közölte vele egy levélben. Az ügyben Michel Barnier, az EU belpiaci biztosa az illetékes, akivel Rupprechter már beszélt az ügyről.

Fazekas Sándor azonban kijelentette: „ez egy magyar ügy, amit nekünk kell rendeznünk”. Hozzátette, egyelőre továbbra sem tartja szükségesnek, hogy kétoldalú egyeztetés legyen, miután az osztrák tárcavezető „folyamatosan sértegeti a magyarokat, folyamatosan feljelent bennünket”, ahelyett, hogy tudomásul venné: nem Ausztria, hanem Magyarország feladata, hogy rendezze a földviszonyokat.

Fazekas szerint Rupprechter csalókat véd. A miniszter hozzátette: a kormány megvédi álláspontját az Európai Bizottság előtt, és más fórumokon is.

A zsebszerződések ügyében kifejezetten rosszul alakul az osztrák–magyar viszony, egy januárra tervezett miniszteri találkozó is elmaradt. Az üggyel részletesen foglalkoztak az osztrák lapok is.

A konfliktus előzménye, hogy a rendszerváltást követően számos területet vásároltak meg külföldi gazdák, elsősorban osztrák termelők. A közvetlen és korlátlan földvásárlás 1994-es megszűntével más jogi konstrukciók, így például öröklés, elővásárlási jog kikötése, vagy haszonélvezeti jog révén igyekeztek egyesek földhöz jutni. A tavaly elfogadott földforgalmi törvény azonban jelentősen megnehezíti a korábbi zsebszerződések valódira váltását, hiszen a haszonélvezeti megállapodásokat a tulajdonjog megszerzésére irányuló színlelt kontraktusnak tartja. Az osztrák kormány viszont úgy érvel, hogy a 2001 előtt született haszonélvezeti jogok törlése jogellenes, hiszen ezek az adott területek tulajdoni lapjain szerepelnek.

Kérdéses ugyanakkor, mekkora terület érintett az ügyben. Míg a kormány többször 700 ezer hektárnyi területről beszélt, sőt, Budai Gyula egymillió hektárt is elképzelhetőnek tart, más szakértők szerint az 1994 után szerzett területek csupán néhány száz, esetleg néhány ezer hektárt tesz ki.