Egyelőre nem vetette be az EKB a tüzérséget

Euróövezet Az Európai Központi Bank nem fél attól, hogy defláció alakulna ki az euróövezetben, részben ezért nem is változtatott a 0,25 százalékos irányadó kamatszintet tegnapi ülésén. Januárban előzetes adatok alapján 0,7 százalék volt az euróövezeti éves infláció a decemberi 0,8 százalék után. Mario Draghi, az EKB elnöke a döntést követően elmondta, hogy a pénzromlás üteme hosszabb ideig alacsonyan maradhat, ám középtávon a jegybank 2 százalékos céljával összhangban alakulhat. Draghi szerint a visszafogott inflációt jelenleg az alacsony élelmiszer- és energiaárak okozzák.

Az EKB belátható ideig alkalmazkodó monetáris politikát folytathat, és szükség esetén további lépéseket tehet – erősítette meg Draghi. Felmerült, hogy a központi bank felhagy a korábbi kötvényvásárlások „sterilizálásával” – vagyis az eszközvásárlások likviditásnövelésének ellensúlyozásával – amit akár a Bundesbank is támogathat. Ez az eurólikviditás növelése, vagyis gyakorlatilag a mennyiségi könnyítés egy formája lenne. Draghi elmondta, hogy a mai ülésen megvitatták a rendelkezésre álló eszközöket, de nem léptek, mert nem látják, hogy a helyzet mennyire lesz súlyos és tartós a feltörekvő piacokon.

Az euró jelentősen, 1,35-ös árfolyamról 1,36-ig erősödött a dollárral szemben Draghi szavaira, hiszen a befektetők nem érezték úgy, hogy az elnök közelgő és jelentős monetáris lazításra utalt volna. A forint az EKB elnökének szavai után gyengült, és újra a reggeli, 309 körüli árfolyamra ugrott az euróval szemben, pedig napközben 306,5 körül is járt. A forint délelőtti erősödését az is segíthette, hogy Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter arról beszélt, hogy közel lehet az MNB kamatvágási ciklusának alja. Meglepő, hogy az NGM vezetője tette ezt az utalást, ám jelezheti, hogy a forint kamatelőnye már nem sokáig olvad tovább az euróéval szemben.