Felháborodással fogadta az EU a svájci népszavazást

Korlátozás Több európai állam nemtetszésének adott hangot amiatt, hogy Svájcban népszavazással döntöttek a bevándorlás szigorításáról. A hétvégén lezajlott voksoláson a választásra jogosultak mintegy 56 százaléka járult az urnákhoz, és a szavazók minimális többsége, 50,3 százaléka döntött úgy, hogy Svájc állítsa vissza a bevándorlást korlátozó kvótarendszert (főleg a német és az olasz nyelvű kantonok voltak elutasítóak, a franciák nem).

Az Európai Bizottság illetékesei kiemelték: Svájcot az EU-val 12 év érvényben levő szerződés köti, amely többek között előírja a személyek szabad áramlását is. „Az európai egységes piac nem olyan, mint egy svájci sajt – nem lehetnek benne lyukak” – érvelt Viviane Reding, a bizottság alelnöke a Financial Times című lapnak. Hans Swoboda, az EP szocialista frakciójának vezetője ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet: a szerződés megsértése – amely a gyakorlatban a személyek szabad áramlását lehetővé tevő schengeni rendszer felrúgását hozza – azt jelenti, hogy Svájc lemond az uniós belső piac részeként meglévő gazdasági és kereskedelmi előnyökről.

Svájc nem tagja az Európai Uniónak, de kétoldalú megállapodás alapján jelenleg az uniós állampolgárok többsége az alpesi országban is szabadon vállalhat munkát, 2011 óta csak a román és bolgár állampolgárokra vonatkoznak korlátozások, amelyek 2016 május végén szűnnének meg.

A nyolcmilliós ország lakóinak 23 százaléka bevándorló. Ez Luxemburg után a második legnagyobb arány. A népszavazás kezdeményezőinek az volt a célja, hogy a svájci munkáltatók előnyben részesítsék az ország állampolgárait. Ezt annak ellenére fontosnak tartják, hogy a svájci munkaerőpiacon nincsenek különösebb problémák: a munkanélküliek aránya decemberben 3,5 százalékos volt, ami jóval alacsonyabb, mint az EU-ban, ahol a munkaképes korú lakosság átlagosan 10,2 százaléka volt állás nélkül.