Forrásvesztést okozhat a közbeszerzési törvény módosítása

Elutasította a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) egy konkrét közbeszerzés ügyében azt a kérelmet, hogy az adott tender részekre bontása érdekében eljárást kezdeményezzen a Közbeszerzési Döntőbizottságnál. Az ügy előzménye, hogy közbeszerzési törvény tavaly július 1-jei módosítása értelmében már nem kötelező a kiírások részekre bontása. A részekre bontás azt jelenti, ha a beszerzés tárgya jellegét, funkcióját tekintve több csoportra bontható, akkor részekre bontva kell meghirdetni a beszerzést.

A törvény azt is előírja, hogy az ajánlatkérőnek esélyegyenlőséget és egyenlő bánásmódot kell biztosítania a gazdasági szereplők számára. Ez utóbbira hivatkozva fordult a GVH-hoz Dagonya András ügyvéd, hivatalos közbeszerzési tanácsadó egyik ügyfele ügyében. Az érintett vállalkozás egy nyugat-magyarországi önkormányzat 450 millió forint értékű, EU-forrásból finanszírozott közbeszerzésén szeretne elindulni, az ajánlatkérő azonban, élve a törvénymódosítás adta lehetőséggel a részekre bontás kizárásával kíván beszerezni egy speciális barlangszínház számára gépészeti, világítási, hangtechnikai és számítástechnikai eszközöket, illetve telefonközpontot, bútorokat. Dagonya András szerint a probléma az, hogy ezen a több szakterületet érintő eszközbeszerzésen csak egy konzorcium tudna elindulni. A közös ajánlattevői ajánlat összeállítása azonban komoly szakértelmet igényel, aminek megfizetésére a kkv-knak nincsen forrásuk. „Ha a kiíró biztosítaná a részajánlat-tételi lehetőséget, akkor az egy-egy elhatárolható területre vonatkozó eszközbeszerzésen a kkv-k, így ügyfelem is el tudnának indulni” – mondta lapunknak az ügyvéd.

A törvény lehetőséget ad arra, hogy egy adott ajánlati felhívást a Közbeszerzési Döntőbizottság előtt támadjanak meg, és így kényszerítsék ki a részeke bontást. A jogorvoslati eljárás során azonban a megtámadott kiírás értékének egy százalékát (a kérdéses ügyben 4,5 millió forintot) kell kifizetnie a panaszosnak, miközben a jogvita számára kedvező lezárására nincs garancia. Emiatt fordult Dagonya András a GVH-hoz, hogy a hivatal kezdeményezzen eljárást a Közbeszerzési Döntőbizottságnál. A GVH azzal az indoklással utasította el, hogy „a panaszos megkeresése nem tekintető a versenyhatóság feladatkörében történő tudomásszerzésnek”. A GVH döntése után újabb jogorvoslati lehetőségként Dagonya András a napokban a Közbeszerzési Hatóság elnökéhez fordult beadványával.

Az ügyvéd elmondta: egy másik ügyfele ügyében, ahol egy építési beruházást eszközbeszerzéssel együtt egy szerződésben írtak ki, vitarendezés keretében sikerült meggyőzniük az ajánlatkérőt a részekre bontásról. A közbeszerzési tanácsadó szerint, ha a kiírók nem részekre bontva hirdetik meg a tendereket, azt is kockáztatják, hogy az EU-finanszírozású projektek esetében az utólagos uniós ellenőrzés jogsérelmet állapít meg, ami akár forráselvonással is járhat. Az Európai Bizottság ugyanis figyelemmel követi, hogy a gazdasági szereplők esélyegyenlősége megfelelően van-e biztosítva az uniós források felhasználására vonatkozó közbeszerzéseknél.