Konferencia a pénztárgépek üzemeléséről és biztonságáról

A forgalmazók és szervizek megjelent képviselői kifogásolták és betarthatatlannak tartották a február 28-i határidőt, amelyre az elnök azt válaszolta, hogy a NAV nem jogalkotó szervezet. A vitában résztvevők attól tartottak, hogy ismét az következik be, amint az az év végi határidőnél történt, amikor egy nappal korábban jelent meg a módosított határidő a közlönyben.

Vágújhelyi Ferenc hangsúlyozta, hogy a konferencián a NAV alelnökeként van jelen, a másik funkciójában - mint az Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal miniszteri megbízottja - konkrét hatósági ügyekben nem adhat utasítást.

Az adatokat ismertetve az alelnök elmondta, hogy eddig 40 ezer pénztárgép üzemel online módon. A NAV 14 rendszerét érintette a pénztárgépek online kapcsolatának megteremtése, ebből hatot újonnan kellett kifejleszteniük. A pénztárgépek 470 féle szoftvert használnak, ennyit kellett tesztelniük. A NAV-hoz naplófájlok érkeznek, ezeket az előfeldolgozó rendszerbe továbbítják, majd a revizorok által használt pénztárgép-felügyeleti rendszerbe kerülnek az adatok.

Elmondta, amikor a revizor megáll a bolt melletti utcasarkon, a nyugták szintjéig látja a bolt pénztárgépének adatai, így belépve "rovancsolni" tudja a pénztárat.

Ezzel kapcsolatban merült fel a vitában, hogy sok géphez nincs pénzkazetta, és annak a használata nem is kötelező. Az alelnök erre azt válaszolta, hogy a jogszabályok és a bolt pénzkezelési szabályzata szerint kell a pénzt kezelni.

A géphez rendelt, automatikusan nyíló pénzkazetta pedig csak akkor érne valamit, ha össze lenne rendelve a pénztárgéppel. Sok előny ebből sem származna, hiszen a nyitó mágnes könnyen kijátszható és arra sincs garancia, hogy a pénz a kazettába kerül. Ezért nincs értelme a szabályozásnak - vélte az alelnök. Az alelnök felhívta a figyelmet arra is, hogy aki "belenyúl" a pénztárgépbe, az akár 10 millió forint bírságra is számíthat.