Matolcsy nem ijedt meg
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság
Az MNB a várt 10 bázispontos vágással szemben 15-tel, 2,7 százalékra csökkentette az irányadó rátát. A jegybank 2012 augusztusa óta 430 bázisponttal mérsékelte a kamatszintet. A prognosztizáltnál nagyobb kamatcsökkentésre a forint árfolyama 308-as szintről 310 fölé került az euróval szemben. Öt bázispontos eltérésre alapvetően meg sem kellett volna rezzennie a piacnak, ám tekintettel a már most is alacsony kamatszintre, a döntési folyamat kiszámíthatatlanságának romlására és a ciklus folytatásával kapcsolatos bizonytalanságra aligha lepődhetünk meg.
Szakértők szerint racionális megfontolások mentén már meg kellett volna állítani a kamatciklust, és leginkább csak azért vártak további kamatvágást, mert Matolcsy György MNB-elnök közölte, hogy nem állnak meg. Január végén azt mondta, hogy a mérsékelt inflációs nyomás teret ad további kamatcsökkentésre.
A Monetáris Tanács közleménye szerint „a megnövekedett pénzpiaci bizonytalanság mellett is maradt mozgástér a kamatcsökkentésre”. Szerintük az árstabilitás középtávú elérése a monetáris lazítás irányába mutat. A közlemény már nem úgy végződik, hogy óvatos kamatvágások jöhetnek, hanem azzal, hogy a „kamatcsökkentési ciklus folytatásának szükségességéről és lehetőségéről” a márciusi előrejelzés (feltehetően inflációs jelentés) tükrében döntenek. A forint a jelzésre újabb esést szenvedett el, és elérte a 311-es szintet, hiszen az MNB nem utalt a kamatciklus egyértelmű megállítására.
Nehéz megítélni, hogy 250-260 bázispontos 5 éves CDS-felár, 310 forint körüli euró, valamint 3 százalékos három hónapos lejáratú kincstárjegyhozamok mellett milyen kamatvágási lehetőséget lát az MNB.
Összességében az látszik, hogy az MNB vártnál nagyobb kamatvágása növelte a bizonytalanságot, amit a közlemény kissé óvatosabb hangvétele nem tudott teljesen kompenzálni. Sőt, a kamatciklus folytatásának esélye egyre kiszolgáltatottabb helyzetbe hozhatja a forinteszközöket, amelyek már így is eléggé sérülékenyek.
„A közleménnyel próbálták tompítani a 15 bázispont vágás negatív hatását, de nincs nagy elköteleződés abba az irányba, hogy megállítanák a ciklust” – mondta a Világgazdaságnak Gárgyán Eszter. A Citi közgazdásza szerint a márciusi inflációs jelentés az inflációs kilátások csökkentését tartalmazhatják az újabb rezsicsökkentés miatt. „Ez alapján 2,5 százalékos kamatig csökkenthetnek, ha a külső folyamatok ezt támogatják” – mondta Gárgyán. Meglátása szerint azonban teljesen irracionálisak a kamatvágások, amelyeknek már kedvező növekedési hatása nincs.
Nem véletlenül mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter egy tegnapi interjújában, hogy a forint gyengülése az amerikai központi bank szerepét betöltő Federal Reserve gazdaságélénkítő programjának visszafogása mellett annak is a következménye, hogy a jegybanki alapkamat kevésbé vonzó azoknak, akik magyar állampapírt vásárolnának. Gárgyán szerint Varga a kormány konzervatív oldalát erősíti, és szavai rámutatnak arra, hogy ellentétes nézőponton lehet a Monetáris Tanáccsal. Gárgyán kiemelte: leginkább az kényszerítheti szigorító lépésre az MNB-t, ha az állampapíraukciók befagynának, és intenzívebb csökkenés lenne a külföldiek állampapír-állományában.
