Messze az újraiparosítás
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság
Decemberben kiigazítatlan adatok szerint 6,8 százalékkal nőtt az ipari termelés az előző év azonos időszakához képest. A javulásban azonban kulcsszerepe van a bázishatásnak, hiszen 2012 utolsó hónapjában 7,3 százalékkal esett vissza az ipar. Munkanaphatástól megtisztítva 4,4 százalékkal emelkedett az ipari termelés decemberben, de a bázis itt is gyenge volt, hiszen 3 százalékos visszaesést láthattunk. „Az ipar növekedése – kiigazítatlan adatok alapján – a bázishatásnak köszönhető, az év utolsó negyedévében beszakadt a termelés, amit a havi adatok mutatnak” – hangsúlyozta Török Zoltán. A Raiffeisen Bank vezető közgazdásza szerint aggasztó, hogy három hónapja tart havi alapon a termelés csökkenése.
A feldolgozóipar két nagy ágazata továbbra is eltérő pályán mozog – mondta lapunknak Török. „A járműgyártás gyorsan növekszik, ám az elektronikai szektor mélyrepülése tovább tarthat, de a visszaesés talán már nem lesz két számjegyű.”
A vállalatok szerint az ipar javuló tendenciája idén folytatódhat. A Kopint-Tárki konjunktúratesztjének előzetes adatai szerint a vállalatok harmada kedvezőnek ítéli a kilátásokat, míg 27 százalék negatívan látja az évet. Vakhal Péter, az intézet tudományos munkatársa lapunknak elmondta, hogy a cégek saját helyzetüket jobbnak ítélik. Megjegyezte, a kedvezőtlen forintárfolyam ronthatta a hangulatot.
„Idén újra a járműgyártás teljesíthet a legjobban, ugyanakkor a rendelésállomány azt mutatja, hogy az év nem lesz olyan remek, mint a tavalyi” – árulta el Vakhal Péter a Kopint-Tárki konjunktúratesztjének előzetes adatait.
Török Zoltán is úgy látja, hogy idén az autóipar bővülése visszafogottabb lehet, de fennmarad a növekedés, amit az új kapacitások segíthetnek. „Az elektronikai ipar elérheti mélypontját, véget ér a mélyrepülés” – vetítette előre a Raiffeisen elemzője. „Idén az ipar gyorsabban növekedhet a tavalyinál.”
Vakhal Péter szerint a gyógyszergyártás idén visszaeshet, amit Richter várakozása is alátámasztani látszik. „A számítógép, elektronikai ágazat továbbra sem növekedhet” – prognosztizálta a kutató. A tartós fogyasztási cikkek kereslete annak ellenére sem növekszik érdemben, hogy a magánfogyasztás magára találhat – fejtette ki Vakhal Péter.
„Az infokommunikációs szektorban általános átrendeződés zajlik a hagyományos gépek felől a mobileszközök felé, ám Európában még aligha van meg ennek a termelési bázisa” – vélte a Kopint-Tárki kutatója. A felmérésben az informatikai vállalkozók – a magyarországi a nagyvállalatok is – arra panaszkodnak, hogy nincs kormányzati prioritása az informatika fejlesztésének, pedig az elektronikai ágazat a második legnagyobb az autóipar után. „A K+F tevékenység kormányzati támogatása is segíthetne megállítani a szektor visszaesését.”
Átalakulás az ipar szerkezetében
Az ipar súlya növekszik a GDP-n belül, és már 28 százalék körüli az aránya, ám ennek részben az az oka, hogy a szolgáltatószektor nem képes növekedésre – mondta Török Zoltán. Az ipar szerkezetátalakulásáról megjegyezte, hogy több lehetőség van az autóiparban, mint az elektronikai szektorban. „Az autóipar sokkal tőkeigényesebb, és kevésbé munkaerő-igényes, mint az elektronikai szektor, vagyis kevesebb dolgozót igényel, de ha a beszállítói kapacitást nézzük, akkor több a lehetőség” – fejtette ki a Raiffeisen elemzője.„Az autóipar a világban
az olcsóbb munkaerő felé halad, és Közép-Kelet-Európa ebből a szempontból kedvező.” Sokan azt gondolják, hogy kockázatos, ha aszimmetrikus egy ország ipari termelése – mondta Vakhal Péter, ám úgy vélte, hogy Szlovákia esete azt mutathatja, hogy a járműgyártás nagy súlyával együtt is teljesíthet kedvezően egy ország.
„Az autóipar a világban
az olcsóbb munkaerő felé halad, és Közép-Kelet-Európa ebből a szempontból kedvező.” Sokan azt gondolják, hogy kockázatos, ha aszimmetrikus egy ország ipari termelése – mondta Vakhal Péter, ám úgy vélte, hogy Szlovákia esete azt mutathatja, hogy a járműgyártás nagy súlyával együtt is teljesíthet kedvezően egy ország.-->
