Szinte teljes az egyetértés Matolcsy csapatában

A kedvezőbb külpiaci környezet mellett a javuló hazai növekedési kilátások és a további kamatcsökkentések kiárazódása is támogathatta a forintot. Noha a határidős kamatláb-megállapodások alapján nem számíthatunk további kamatvágásokra, az MNB vezetőinek nyilatkozata alapján tovább csökkenhet a 2,85 százalékos ráta.

Az elmúlt napok folyamatai alapján úgy tűnik, hogy a forint fokozott – és a régiós devizáknál nagyobb – kilengéseket mutathat a külpiaci környezet változására. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter ma azt mondta, hogy a piacok átmeneti ingadozás után meg fognak nyugodni. „Az elmúlt időszak forintárfolyamának ingadozását külső piaci okok idézték elő, és a feltörekvő piaci folyamatok alól Magyarország sem tudja kivonni magát” – hangsúlyozta Varga.

A forint árfolyamának fokozott ingadozása viszont azért is következhetett be, mert az MNB olyan alacsony szintre vágta a kamatot, amely már nem tűnt vonzónak a befektetők számára egy romló külpiaci környezetben.

A január 21-ei kamatdöntésről kiadott jegyzőkönyv szerint – amikor a 10 bázispontos piaci konszenzussal szemben 15-tel vágott az MNB 301 forint körüli euró mellett – a Monetáris Tanács (MT) tagjai egyetértettek abban, hogy a 3 százalékos inflációs cél eléréséhez tovább lazíthatnak, de a nemzetközi pénzügyi környezet alakulását bizonytalanság övezi, amit az elmúlt időszak feltörekvő piaci turbulenciái is tükröznek. Mégis, 7 tanácstag 15 bázispontos kamatvágásra szavazott, és csak Cinkotai János javasolt 10 bázispontos lazítást. Cinkotai felvetette a forint régiós devizákhoz viszonyított kamatkülönbözetének csökkenését, valamint az állampapír-piaci hozamgörbe meredekségét, amely véleménye szerint a kamatcsökkentési ciklus alját jelzi.

Érdekes, hogy az MT egy viszonylag bizonytalan környezetben továbbra is mennyire egységes volt, és érdemi vita nem bontakozott ki a kamatciklus megállítására. Az MT nagy próbája lehet – ha fennmarad a bizonytalan külpiaci hangulat –, hogy miként dönt februárban, hiszen a korrekció ellenére a forinteszközöknek egyre kevesebb támasza van.

A forint volatilitása azóta fokozódott, az állampapír-piacon nagy kilengést mutattak a hozamok, és a CDS-felár 230 bázispontról 260-ra emelkedett.

A januári jegyzőkönyv szerint az inflációs kilátások alapján, az ország kockázati megítélésének alakulását és a gazdasági növekedés élénkülését is figyelembe véve sor kerülhet még óvatos kamatcsökkentésre.