Felpörögtek a beruházások
A beruházások a vállalati szektorban a harmadik negyedben még közel 10 százalékkal nőttek, ehhez képest feleződött a bővülési ütem. Ugyanakkor a költségvetési szférában tavaly folyamatos növekedést láthattunk. A beruházások mélyrepülésének megállásában kulcsszerepe lehetet az uniós források gyorsuló lehívásának.
A legtöbb ágazatban növekedtek a beruházások. Az árvízvédekezési nagyprojektek, a középületek és közterek felújítása nagyban hozzájárult a növekedéshez a tavalyi negyedik negyedében. A csatornázás, a szállítás és raktározás területén is jelentős beruházásokat hajtottak végre. Az évekig tartó visszaesés után a villamosenergia-, gáz-, és gőzellátásban 25,4 százalékkal nőttek a beruházások, annak ellenére, hogy a szektor viseli a rezsicsökkentés terheit, és a kilátások – várhatóan nonprofit energiaszektor – sem sarkallhatják új beruházásokra a szereplőket. Az építőiparban 26,5, a feldolgozóiparban 11,5, a humán-egészségügy ágazatban 19,8 százalékkal emelkedtek a beruházások. Suppan Gergely, a TakarékBank vezető közgazdásza kiemelte, hogy a művészet nemzetgazdasági ágban 74,1 százalékkal, 19 milliárd forintra nőttek a beruházások, „feltehetően a Zeneakadémia és az Erkel Színház felújítása” miatt. Az ingatlanügyletek, vélhetően a zuhanó lakásépítések és a továbbra sem túl biztató kilátások miatt 9,3 százalékkal csökkentek.
A KSH szerint a szezonálisan kiigazított negyedéves volumenindex már nem mutat kedvező képet: az 1,3 százalékos növekedést mutató harmadik negyedévhez képest a negyedik negyedévi beruházások 0,3 százalékkal elmaradtak.
Az év egészében 7,2 százalékkal nőttel a beruházások, ám ennek döntő része az állami szférában valósult meg (34 százalékos növekedés). A vállalatoknál mindössze 3,1 százalékos beruházásbővülést mért a KSH. Igaz, a cégeknél kedvezőbb volt a bázis, miután 2012-ben a költségvetési szféránál kétszámjegyű visszaesést tapasztalhattunk.
A legnagyobb, 60 százalékos növekedés tavaly az év egészében a vízellátás, szennyvízgyűjtés, hulladékgazdálkodás területen valósult meg, a közigazgatásban pedig 38 százalékos bővülést mért a KSH. A vasútépítések és a járműgyártási beruházások is hozzájárultak a növekedéshez. „Nem meglepő, hogy választási évben nőnek az állami beruházások” – mondta a Világgazdaságnak Kondrát Zsolt, az MKB Bank vezető közgazdásza. „Az idei év második felében viszont már alacsonyabb lehet a dinamika.”
Összességében úgy tűnik, hogy a beruházások növekedése elindult, ugyanakkor egyelőre alig haladhatják meg az amortizáció szintjét.
Segít is, meg nem is az MNB programja
Az EU-támogatású beruházások gyorsabb dinamikája alapján a GKI Gazdaságkutató 1,3 százalékról 1,5-re emelte idei GDP-növekedési prognózisát. Ez a várakozás ugyanakkor a pesszimisták táborát erősíti, az elemzői konszenzus alapján elérhető lehet a 2 százalékos gazdasági bővülés is. A gazdaságkutató szerint az üzleti beruházások alig bővülhetnek, és a Magyar Nemzeti Bank Növekedési Hitelprogramjának hatása minimális. A GKI a bizalomhiánnyal magyarázza a „befagyott” beruházási hajlandóságot. Suppan Gergely, a TakarékBank közgazdásza ugyanakkor úgy véli, hogy az EU-s források mellett a javuló külső és belső keresleti kilátások hatására a beruházások növekedése a versenyszférában is folytatódhat, amit az MNB, az Eximbank és az MFB hitelprogramjai is támogathatnak. Kondrát Zsolt, az MKB Bank közgazdásza szerint idén is magas beruházási dinamikát fogunk látni.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.