Felpörögtek a beruházások
A beruházások a vállalati szektorban a harmadik negyedben még közel 10 százalékkal nőttek, ehhez képest feleződött a bővülési ütem. Ugyanakkor a költségvetési szférában tavaly folyamatos növekedést láthattunk. A beruházások mélyrepülésének megállásában kulcsszerepe lehetet az uniós források gyorsuló lehívásának.
A legtöbb ágazatban növekedtek a beruházások. Az árvízvédekezési nagyprojektek, a középületek és közterek felújítása nagyban hozzájárult a növekedéshez a tavalyi negyedik negyedében. A csatornázás, a szállítás és raktározás területén is jelentős beruházásokat hajtottak végre. Az évekig tartó visszaesés után a villamosenergia-, gáz-, és gőzellátásban 25,4 százalékkal nőttek a beruházások, annak ellenére, hogy a szektor viseli a rezsicsökkentés terheit, és a kilátások – várhatóan nonprofit energiaszektor – sem sarkallhatják új beruházásokra a szereplőket. Az építőiparban 26,5, a feldolgozóiparban 11,5, a humán-egészségügy ágazatban 19,8 százalékkal emelkedtek a beruházások. Suppan Gergely, a TakarékBank vezető közgazdásza kiemelte, hogy a művészet nemzetgazdasági ágban 74,1 százalékkal, 19 milliárd forintra nőttek a beruházások, „feltehetően a Zeneakadémia és az Erkel Színház felújítása” miatt. Az ingatlanügyletek, vélhetően a zuhanó lakásépítések és a továbbra sem túl biztató kilátások miatt 9,3 százalékkal csökkentek.
A KSH szerint a szezonálisan kiigazított negyedéves volumenindex már nem mutat kedvező képet: az 1,3 százalékos növekedést mutató harmadik negyedévhez képest a negyedik negyedévi beruházások 0,3 százalékkal elmaradtak.
Az év egészében 7,2 százalékkal nőttel a beruházások, ám ennek döntő része az állami szférában valósult meg (34 százalékos növekedés). A vállalatoknál mindössze 3,1 százalékos beruházásbővülést mért a KSH. Igaz, a cégeknél kedvezőbb volt a bázis, miután 2012-ben a költségvetési szféránál kétszámjegyű visszaesést tapasztalhattunk.
A legnagyobb, 60 százalékos növekedés tavaly az év egészében a vízellátás, szennyvízgyűjtés, hulladékgazdálkodás területen valósult meg, a közigazgatásban pedig 38 százalékos bővülést mért a KSH. A vasútépítések és a járműgyártási beruházások is hozzájárultak a növekedéshez. „Nem meglepő, hogy választási évben nőnek az állami beruházások” – mondta a Világgazdaságnak Kondrát Zsolt, az MKB Bank vezető közgazdásza. „Az idei év második felében viszont már alacsonyabb lehet a dinamika.”
Összességében úgy tűnik, hogy a beruházások növekedése elindult, ugyanakkor egyelőre alig haladhatják meg az amortizáció szintjét.
Segít is, meg nem is az MNB programja
Az EU-támogatású beruházások gyorsabb dinamikája alapján a GKI Gazdaságkutató 1,3 százalékról 1,5-re emelte idei GDP-növekedési prognózisát. Ez a várakozás ugyanakkor a pesszimisták táborát erősíti, az elemzői konszenzus alapján elérhető lehet a 2 százalékos gazdasági bővülés is. A gazdaságkutató szerint az üzleti beruházások alig bővülhetnek, és a Magyar Nemzeti Bank Növekedési Hitelprogramjának hatása minimális. A GKI a bizalomhiánnyal magyarázza a „befagyott” beruházási hajlandóságot. Suppan Gergely, a TakarékBank közgazdásza ugyanakkor úgy véli, hogy az EU-s források mellett a javuló külső és belső keresleti kilátások hatására a beruházások növekedése a versenyszférában is folytatódhat, amit az MNB, az Eximbank és az MFB hitelprogramjai is támogathatnak. Kondrát Zsolt, az MKB Bank közgazdásza szerint idén is magas beruházási dinamikát fogunk látni.
