Idén 2,5 százalékkal bővülhet a magyar gazdaság a TakarékBank szerint
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságSuppan Gergely, a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. (TakarékBank) szenior elemzője szerdán Budapesten a bank legfrissebb makrogazdasági előrejelzését ismertető sajtótájékoztatón hangsúlyozta: kiszélesedett a gazdasági növekedés bázisa. Előrejelzésük szerint az államháztartási hiány sem idén, sem jövőre nem haladja meg a 3 százalékot: 2014-ben 2,9, 2015-ben pedig 2,6 százalék lehet a deficit, míg az infláció idén átlagosan 0,8 százalék, jövőre 2,6 százalék lehet.
A TakarékBank várakozásai szerint a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa márciusban még csökkenti a jegybanki alapkamatot, amely így 2,55 százalék lehet, de utána vége szakad a kamatcsökkentési ciklusnak, idén ősszel pedig kamatemelési sorozat kezdődhet, amelynek eredményeképpen 2014 végére 2,75-3 százalékra emelkedhet az alapkamat - ismertette a szakértő.
Suppan Gergely kifejtette, a magyar gazdaság szempontjából támogató a külső környezet: mind Európában, mind Amerikában dinamizálódik a gazdasági növekedés, bár a feltörekvő gazdaságok lassuló növekedése, továbbá az éleződő geopolitikai konfliktusok nagy kockázatot jelentenek. A belső keresletet fogyasztási oldalról főként a növekedésnek induló reáljövedelmek és a munkaerő-piaci folyamatok javulása, beruházási oldalról pedig a bőségesen rendelkezésre álló külső és belső finanszírozási források élénkítik.
A TakarékBank szerint a tavaly megélénkülő növekedési dinamika idén, és részben 2015-ben is kitarthat, és a vártnál is kedvezőbb bővülési ütemeket eredményezhet, mivel számos jelentős új feldolgozóipari kapacitás mostanában kapcsol teljes fordulatszámra. A potenciális növekedést meghatározó tényezőkben - humántőke, üzleti környezet - még csak kisebb mértékű a javulás, így ahhoz, hogy a mostanában megélénkülő növekedés állandósulhasson, ezek fejlesztésében további lépésekre lesz szükség - mondta Suppan Gergely.
2015-ben a növekedési ütem kissé lassulhat, mivel számos egyedi hatás, mint például az MNB növekedési hitelprogramja (nhp) már nem jut szerephez, de az alapvető folyamatok szintjén tovább tarthat majd a javulás. A TakarékBank elemzői a lassulás ellenére 2015-ben is 2 százalékot meghaladó, 2,4 százalékos GDP-bővülést prognosztizálnak.
Az inflációs várakozásokkal kapcsolatban Suppan Gergely elmondta: az alacsony keresleti nyomást jól mutatja, hogy bár februárban kikerült a bázisból az egy évvel korábbi rezsicsökkentés hatása, mégis csak 0,1 százalékra emelkedett az infláció, és a maginfláció is 3 százalék alá került.
A TakarékBank szerint várhatóan továbbra is igen mérsékelt marad az árnyomás: lényegében a harmadik negyedév végéig nem fogja meghaladni az 1 százalékos mértéket, és év végére is csak 2 százalékig szökik fel.
Suppan Gergely elmondta: a munkaerőpiac fő mutatóinak alakulását továbbra is az aktív állami foglalkoztatáspolitika és a szabályozási környezet változásai határozzák meg, de már a versenyszektor növekvő munkakereslete és a foglalkoztatási kilátások javulása is érzékelhető a számok mögött. A magánszektorbeli foglalkoztatás növekedése a közmunkaprogram intenzitásának esetleges csökkenése mellett is a munkanélküliségi ráta további visszaesését eredményezheti: a TakarékBank elemzői 2014-ben 9,7 százalékos, 2015-re pedig 9,5-9,6 százalék körüli éves átlagos értékre számítanak.
A szakértő kitért arra is, hogy 2013-ban továbbra is csökkenő pályán maradt a GDP-arányos államadósság, és a gyorsuló gazdasági növekedés az elkövetkező két év folyamán kedvezhet ennek a mutatónak is, így 2015 végére 77,5 százalék közelébe várható az államadósság a GDP arányában.
A külső finanszírozási képesség már a GDP 5 százalékát is jóval meghaladta tavaly, jelentősen enyhítve a magyar gazdaság sebezhetőségét. Idén pedig a 6 százalékos mérték sem kizárt, és még 2015-ben is csak kissé csökken a többlet - hangsúlyozta Suppan Gergely. Hozzáfűzte: a GDP-arányos bruttó külföldi adósság ugyan még magas marad, de évente stabilan 5-6 százalékponttal mérséklődik, így 2015 végére már alig haladja meg a 100 százalékot. A mindössze hat év alatt elért jelentős javulás (2009-ben ez a mutató még 150 százalék volt) vélhetően erősíti a befektetők bizalmát Magyarország iránt.
Oszlay András, a TakarékBank osztályvezetője Magyarország hitelminősítői besorolásával kapcsolatban kiemelte: bár Magyarország növekedési teljesítménye javuló, de nem kiugró a közép-kelet-európai térségben, legalábbis nem azokkal az országokkal szemben, amelyek Magyarországnál jobb minősítéssel rendelkeznek. Azon alapösszefüggés alapján, hogy ahol nagy az államadósság, ott átlagon felüli növekedésnek kell lennie a felminősítéshez, vagy fordítva, nem tűnik úgy, hogy a hitelminősítők a közlejövőben felminősítenék Magyarországot - fűzte hozzá.
