Növekedtek a bérek

Idén januárban 226 600 forinton alakult a bruttó kereset a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint. A versenyszférában közel 242 ezer, a közszférában 230 ezer forint volt a bruttó kereset. A pénztárcába átlagosan 148 500 forint maradt, a fizikai dolgozók 102 600, a szellemiek 199 400 forintot vihettek haza. „A 0,9 százalékos éves bérnövekedési adat gyenge, de ez annak az eredménye, hogy egyre többen érintettek a közmunkában, ami lefelé húzza a fő számot” – mondta a Világgazdaságnak Balatoni András, az ING Bank vezető közgazdásza. „Mivel nagyon alacsony a közfoglalkoztatottak bére, ez lejjebb húzta a bruttó és a nettó keresetet is” – tette hozzá. A közmunkások bruttó bére januárban 78 462 forint volt, ami közel 4 százalékos csökkenés egy év alatt.

Ha a közmunkásokat kiszűrjük, akkor a nettó kereset és a reálkereset egyaránt 6 százalékkal növekedett, mivel januárban nulla százalék volt az infláció – mondta Balatoni. „Ez nagyon jelentős bérnövekedésnek számít.”

Rámutatott arra is, hogy a versenyszférában alacsonyabb, 4,4 százalékos volt a béremelkedés, ám szerinte ez magasabb a termelékenység növekedésénél. A költségvetési szférában – a közmunkásokat kiszűrve – elindult az osztogatás, 8,6 százalékkal nőttek a bérek januárban az előző év azonos időszakához képest, amiben nagy szerepe volt a tanárok és a rendvédelmi dolgozók béremelésének – fejtette ki az ING elemzője. „Látszik, hogy puhul a költségvetési fegyelem, de az osztogatás nem olyan vészes” – jegyezte meg.

Nem csak a bérek emelkednek, de a foglalkoztatás is növekszik. „Közfoglalkoztatottakkal együtt nagyon markáns az alkalmazottak számának emelkedése (8,2 százalék), de az elsődleges munkaerőpiacon, a versenyszférában csak lassú felívelést láthatunk a létszámban” – hangsúlyozta Balatoni. Keszeg Ádám, a Raiffeisen Bank közgazdásza lapunknak azt mondta, hogy a versenyszféra létszáma több mint 30 ezerrel nőtt egy év alatt, ami kedvező. „Szélesebb bázisú gazdasági növekedés alakult ki a tavalyi negyedik negyedévben, ami az első negyedévben folytatódhatott” – tette hozzá. „Az adatok még nem idézik a krízis előtti szinteket, vagyis attól még elmaradnak, ám a világgazdasági válság óta a legdinamikusabb növekmény” – mondta Keszeg Ádám. A legalább 5 főt foglalkoztató vállalatoknál, a költségvetési és a nonprofit szférában összesen 2 millió 799 ezren dolgoztak januárban. A közfoglalkoztatottak kiszűrve 2 millió 600 ezren dolgoztak, ami mindössze 1,8 százalékos növekedés éves alapon.

Balatoni szerint most a bizalom javulását láthatjuk a vállalatoknál, hiszen nő a belső és a külső kereslet is. Emellett a háztartások is egyre derűlátóbbak, ami azt eredményezheti, hogy a markáns reálbér-emelkedés gyorsan meg fog jelenni a fogyasztási és a kiskereskedelmi adatokban is. Megjegyezte, „minden választás előtt jelentős felívelés figyelhető meg a háztartási bizalomban, utána nagyon hamar csalódottság, illúzióvesztés lesz úrrá az embereken”.

A költségvetési szférában közmunkások nélkül is dinamikusan növekedett a foglalkoztatottság: idén januárban 5,7 százalékkal többen (689 ezren) dolgoznak az előző év azonos időszakához képest. A téli közfoglalkoztatási program januárban is kitartott. Az év első hónapjában 198 ezer közmunkás volt, ami 590 százalékos növekedés 2013 első hónapjához képest; akkor 33 600 közfoglalkoztatott volt.

A nonprofit szektorban a létszám és a kereset is visszaesett. A bruttó bér 197 ezer forint volt januárban, közel 3 százalékkal alacsonyabb, mint egy éve. A foglalkoztatottak száma 1,6 százalékkal, 103 ezer alá esett.

A fogyasztás is emelkedhet idén

Az idei évben 4 százalékos bruttó és ugyanekkora nettó bérnövekedésre számít Suppan Gergely, a TakarékBank vezető közgazdásza, ami a várható 1 százalék alatti infláció mellett 3 százalékot kissé meghaladó reálbér-növekedést eredményezhet. Szerinte a reálbérek növekedése és a munkaerőpiacon várható lassú javulás miatt idén a háztartások fogyasztásának mérsékelt, 1,5-2 százalékos növekedése várható.