Súlyos kritika Matolcsynak a New York Times-tól
A külföldi olvasók már kezdésképp szembesülhetnek azokkal a Matolcsy-idézetekkel, amiket mi Magyarországon már jól ismerünk. Szóba kerül az, amikor Matolcsy az 1500 évvel ezelőtti magyar világhír okaként az agysebészetet, a vendégszeretetet és a gasztronómiát emlegette, de az is, amikor arról beszélt, hogy az internetnek nem volt komoly hatása a társadalomra. Nem maradhatott ki a híres-hírhedt Matolcsy-idézet a magyar-japán rokonságot bizonyító piros foltokról a babák fenekén - de mindez persze még csak felvezetés ahhoz a súlyos kritikához, amit Matolcsy gazdaságpolitikája kap.
Mert Matolcsy gazdasági lépései legalább olyan unortodoxak, mint a megszólalásai - írja a cikk . A lap szerint amellett, hogy több gazdaságpolitikai lépés megkérdőjelezte a demokrácia és a szabad piac eszméit, az is bizonytalan, nem hat-e hosszú távon rosszul a gazdaságunkra. Matolcsy gazdasági miniszteri és jegybankelnöki programjából ilyennek említik a magán-nyugdíjpénztári befizetések államosítását, a forint gyengítését, az állami árkontrollt a bankrendszer és az energetika felett, a fékek és egyensúlyok rendszerének leépítését, és persze azt, hogy egy szűk kör a gazdaságpolitika kedvezményezettje.
A lap felidézi azt az esetet is, amikor a Matolcsy munkájáról megjelent könyv megírta: az IMF 2011-es behívásáról a miniszter korábban szólt a Goldman Sachsnak, mint a sajtónak. Hogy mi az igazság, azt persze nem tudni, a cikk is csak annyit ír: Matolcsy előbb dicsérte a könyvet, később pedig azt mondta, nem igaz, amit írnak. A Goldman Sachs nem kommentált.
Miután 2013 elején kinevezték jegybankelnökké, a Matolcsy vezette MNB agresszív kamatvágásba kezdett, ami még az után is tartott, hogy idén februárban a forint kétéves mélypontra esett. Az export ettől valóban versenyképesebb lett, de azok, akik a válság előtt euróban vagy frankban vettek fel hitelt, még rosszabb helyzetbe kerülhettek.
Matolcsy György nem nyilatkozott a New York Timesnak, a lap újságíróit nem is engedték be az MNB épületébe. A kormány részéről Kumin Ferencet tudták megszólaltatni: ő arról beszélt, hogy a gazdasági növekedés miatt több pénze lesz az embereknek a jövőben. Cséfalvay Zoltán államtitkár pedig a sokat kritizált egykulcsos adót védte: mint mondta, fontos, hogy Magyarországon mindenkinek fizetnie kell adót, az első megkeresett forinttól kezdve 16 százalékos kulccsal. A lap ezzel szembeállítva a Tárki felmérését idézi, amely szerint a Fidesz 2010-es hatalomra kerülése óta megnőzzek a társadalmi különbségek - azt hozzátéve, hogy nem lehet mérni, ebből mennyi tudható be a válságnak, és mennyi a kormány vagy az MNB politikájának. Medgyesi Mártont, a Tárki munkatársát szólaltatták meg, aki azt mondta: az egykulcsos adóval azok jártak jobban, akik többet kerestek.
