Vonzó pontszámok

„2011 óta valamennyi év jelentkezéseihez képest is több mint megkétszereződött a pedagógusképzési területre leadott összes jelentkezések száma” – közölte lapunkkal az felsőoktatásért felelős államtitkárság. Az idei összes jelentkezések száma 2010-hez képest 229, míg 2012 óta 278 százalékkal nőtt. Az első helyes jelentkezések száma idén 50 százalékkal nőtt a gyógypedagógus képzésre, 47 százalékkal az óvópedagógus képzésre és 34 százalékkal a tanítóképzésre 2011-hez képest. A pedagógusképzésre jelentkezők száma egy év alatt 6136-ról 8546-ra nőtt.

Az államtitkárság szerint a jelentkezések száma annak köszönhető, hogy felértékelődőben van a stabil életpálya által konszolidált pedagóguspálya vonzereje. Másrészt az osztatlan tanárképzésre jelentkezők számát minden bizonnyal emeli a Klebelsberg ösztöndíj által nyújtott havi támogatás reménye is, valamint a biztos elhelyezkedés perspektívája. A fideszes Pokorni Zoltán szerint azonban hiba, hogy az ösztöndíj egyszerre próbálja megoldani a hiányszakok, a szociális helyzet és a tanárhiányos kistelepülések problémáját.

„Biztosan jelent vonzerőt a bér is, ami a pályakezdőknél 30-40 százalékkal lett magasabb, mint egy szociális munkásé, vagy egy népművelőé” – mondta lapunknak Szüdi János. A Pedagógusok Szakszervezetének szakértője szerint a 140-150 ezer forintos fizetések nem tudnak a piaci szférával versenyre kellni, sokan a diploma után nem mennek el tanítani. A pedagógusképzés iránti magasabb érdeklődés amiatt is van, hogy sokan nem tudnak a magasabb presztízsű orvosi, vagy mérnöki szakra menni, mesterségesen leszűkítették a kínálatot. Sokan azt nézik, hogy hol tudnak államilag finanszírozott képzéseken tanulni, a pedagógusképzésen a pontszámok is alacsonyabbak, így sokan már csak ezeket a szakokat tudták választani.

„Több a jelentkező a tanári szakokra, de a természettudományokban még mindig nem annyi, hogy közöttük érdemben szelektálni lehetne, vagy a közoktatás igényeinek megfelelne. A tudásuk sokszor nem elegendő arra, hogy majd a katedrára állhassanak” – nyilatkozta lapunknak Csapó Benő. A Szegedi Tudományegyetem (SZTE) tanára arra emlékeztetett, hogy igen alacsony pontszámokkal lehet bejutni a tanári szakokra. Radnóti Katalin, az ELTE TTK Fizikai Intézetének főiskolai tanára nemrég azt mondta, hogy a természettudományos tantárgyakból a felvettek többségének felzárkóztató képzést kell tartani hiányosságaik miatt.

Csapó Benő szerint, amíg nem sikerül felkészült hallgatókat a pályára vonzani, addig nem lehet elvárni, hogy azok, akik egyáltalán diplomát tudnak szerezni, képesek legyenek megfelelő színvonalú tudást átadni. A pályakezdők fizetése még mindig alacsony más országokhoz és a többi értelmiségi pályához képest is. A fiatalokat kevésbé motiválja az, hogy sok év után növekedhet a bér. „Így a fiatalok közül csak a nagyon elkötelezettek mennek erre a pályára” – hangoztatta Csapó.

Az SZTE tanára szerint az utóbbi években igen kevés középiskolai tanári diplomát adtak ki, a természettudományos szakokon kevesebb mint 100-at. Nagyon kevesen jelentkeznek természettudományos képzésekre, fizika, kémia szakokra. A Ratkó-korszak népes generációja éveken belül nyugdíjba megy, köztük sok jól képzett pedagógus is, megfelelő pótlásukra Csapó nem látja a stratégiát.

Csapó: túl sok helyen képeznek pedagógust

A főiskolák közül 2012-höz képest az Eötvös, az Eszterházy, a Nyíregyházi és a Magyar Táncművészetin növekedtek a legjelentősebb mértékben a pedagógusképzés területén, az egyetemeken az Eötvös Loránd és a Szegedi Tudományegyetemeken, valamint a Nyugat-magyarországi Egyetemen. 2013-hoz képest a környezettan-, az olasz- és a testnevelő szakokon közel megkétszereződött, másfélszeresre emelkedett a földrajz-, a történelem- a spanyol- és a némettanár szakokra történő jelentkezések száma is. Csapó Benő szerint túl sok, közel 40 helyen képeznek pedagógusokat, ami a minőség rovására megy. Szerinte elég lenne 4 színvonalas helyen, például tudományegyetemen biztosítani ezt.