Növekszik a defláció kialakulásának esélye az euróövezetben

Európában egyre nagyobb fenyegetést jelent az árak csökkenésének veszélye. Néhány euróövezeti ország már deflációba került, és a Bloomberg felmérése szerint jelentős kockázata van annak, hogy a folyamatnak még nincs vége. Áprilisban mindössze 0,7 százalékkal nőttek az árak az euróövezet egészében, amire a márciusi 0,5 százalékról nőtt a ráta. Mindez nem túl megnyugtató, hiszen ennél háromszor nagyobbnak kellene lennie az áremelkedési ütemnek. Az Európai Központi Bank (EKB) inflációs célja 2 százalékos.

Vannak, akik nem félnek a deflációtól, mert az élelmiszerárak, a szolgáltatások és az energián kívüli termékek ára emelkedik. Egyedül az energiaárak csökkennek: áprilisban 1,2 százalékkal estek éves összehasonlításban. Görögországban folyamatos az árak mérséklődése, de Ciprus és Portugália lakói is azzal szembesülnek, hogy olcsóbbak a termékek és a szolgáltatások, mint egy évvel korábban. Az euróövezeti országok közül Spanyolországban és Szlovákiában sem emelkednek az árak.

Ha az árak tartósan esnek, az beépülhet a várakozásokba, és a lakosság folyamatosan elhalaszthatja vásárlási szándékát. Japán közel két évtizede küzd ezzel a problémával, amint most talán az óriási mértékű pénznyomtatással, a jen gyengítésével küzdhetnek le.

Az euróövezet már több mint egy éve küzd az alacsony inflációval, és hónapok óta halad a defláció felé. Ebben az időszakban mindössze 25 bázispontos kamatcsökkentésre futotta az Európai Központi Banktól, így tavaly novemberben rekordalacsony szintre, 0,25 százalékra került a kamat. Ez nem hozott fordulatot az inflációban.

Úgy tűnik, nem csak a megfigyelők, hanem az EKB is fél az alacsony inflációtól. A múlt héten Mario Draghi, a jegybank elnöke a kamatdöntést követően elárulta, hogy júniusban lépéseket tehetnek. Elemzők szerint nem valószínű, hogy egy kamatcsökkentés elegendő lenne.