Fordulat az inflációban

Három hónapig csökkentek a fogyasztói árak, júliusban azonban megszakadt ez a tendencia. Az év hetedik hónapjában 0,1 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak a júniusi 0,3 százalékos visszaesés után. „A vártnak megfelelően alakult az infláció júliusban” – mondta a Világgazdaságnak Kondrát Zsolt, az MKB Bank vezető közgazdásza. A szakértők azonban megosztottak voltak: néhányan negatív inflációs adatra számítottak, mások kisebb emelkedést prognosztizáltak. Mináry Borbála, a KSH osztályvezetője kiemelte, hogy az infláció kismértékű emelkedésének oka egyrészt a víz, a csatorna, és a szemétszállítás díját érintő tavaly júliusi rezsicsökkentés bázishatása, másrészt szokásosnál kevésbé csökkent az élelmiszerek ára.

A statisztikai hivatal a termékek széles körében mért árcsökkenést egy év alatt. A rezsicsökkentések miatt továbbra is olcsóbb az energia, kevesebbet kell fizetni a ruhákért, az élelmiszerekért, és a tartós fogyasztási cikkekért is. A trafikrendszer kialakításával – az árrés emelése miatt – azonban emelkedett a dohánytermékek ára, többet kell fizetni a szolgáltatásokért és az üzemanyagokért is.

Egy hónap alatt, júniushoz képest 0,2 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak. A legnagyobb mértékben, 0,9 százalékkal a szolgáltatások drágultak, ezen belül az üdülési szolgáltatásokért 5,3 százalékkal kellett többet fizetni. A külföldi nyaralás 11,6 százalékkal drágult egy hónap alatt, amiben kulcsszerepe lehet a forint esésének. A nyári kiárusítások következtében a ruházkodási cikkek ára 2,4 százalékkal csökkent.

A nulla százalék körüli éves infláció azonban nem jelenti azt, hogy a gazdaságban valóban ilyen alacsony lenne az árnyomás. Erre utal, hogy a maginfláció – ami kiszűri például a rezsicsökkentés hatását – 2,6 százalék volt júliusban, vagyis nem változott az előző hónaphoz képest. Ez a mutató közel van az MNB 3 százalékos inflációs céljához, igaz, nekik a főindexre kell figyelniük.

„A piaci szolgáltatások ára viszonylag magas ütemben növekszik, ez pedig figyelmezető jel. Ebből még lehet inflációs nyomás a későbbiekben” – mondta Kondrát Zsolt. „A repülőjegyek ára felfelé, a banki szolgáltatások lefelé torzíthatnak, de ezek kiszűrésével is magas a piaci szolgáltatások áremelkedési üteme” – tette hozzá.

Elemzők szerint a következő hónapokban is alacsonyan maradhat az inflációs főindex, csak az év utolsó hónapjában várható 1 százalék körüli emelkedés. „Decemberre fog felugrani az infláció, mert kiesik egy rezsicsökkentés hatása. Éves átlagban nulla százalék körül alakulhat a fogyasztói árindex, miután egészen novemberig alacsony maradhat az ütem” – vetítette előre az MKB Bank közgazdásza. Szeptembertől lefelé fogja húzni az inflációt, hogy 5,7 százalékkal csökken az áram ára, októbertől pedig 3,3 százalékkal esik majd a távfűtés ára.

Kondrát Zsolt szerint a jövő év végére sem éri el az MNB 3 százalékos célját az infláció, vélhetően mégsem sikerül egészen addig 2,1 százalékon tartani az alapkamatot. „A Fed jövő évben várható kamatemelése, a pénzpiaci hatások és forint árfolyamának gyengülés miatt már korábban, 2015 vége előtt emelkedhet az irányadó ráta Magyarországon” – vélekedett Kondrát. „A forint esésének hatását eddig más tényezők ellensúlyozták, de 1 százalékos gyengülésnek másfél-két év alatt 0,2 százalékos inflációs hatása van.”

Drágulnak a szolgáltatások

Az infláció emelkedését elsősorban a feldolgozatlan élelmiszerek árindexének növekedése okozta a Magyar Nemzeti Bank elemzése szerint. „A piaci szolgáltatások árai havi összevetésben 0,7 százalékkal nőttek, amely az utóbbi években jellemzőnél magasabb árdinamika” – emelte ki a jegybank. A piaci szolgáltatások inflációjának alakulását érdemben emelte az egészségügyi szolgáltatások árának növekedése, azt a hatást kiszűrve a szolgáltatások szélesebb körében változatlanul mérsékelt áremelkedést figyelhettünk meg.