Lezárul egy korszak a Fednél

Most kiderül, hogy az Egyesült Államok jegybankjának mennyiségi könnyítése (Quantitative Easing) újabb eszközár-buborékokat fújt-e az elmúlt években, ami a 2008-as válsághoz hasonló összeomláshoz vezet, vagy tovább folytatódhat a gazdaság kilábalása.

Az elmúlt hat évben a Federal Reserve (Fed) havonta több tízmilliárd dollárt fecskendezett a gazdaságba, most azonban végleg véget érhet a mennyiségi lazítás. A Janet Yellen vezette Nyíltpiaci Bizottság minden bizonnyal úgy dönt, hogy befejezik a mennyiségi könnyítés harmadik körét (QE3), így a jövő hónaptól egy cent friss pénzt sem fecskendez a gazdaságba a Fed. A Fedet február óta vezető elnök és stábja nem fogja eladni az eszközöket, amelyek megvásárlása a központi bank mérlegét a válság előtti 900 milliárd dollárról 4400 milliárd fölé emelte.

A központi bank 2008 decemberében kezdett jelzálogfedezett eszközök vásárlásába, később államkötvényeket is vett, hogy a piacon helyreállítsa a bizalmat. A Fed programjának elindítása után a tőzsdék hanyatlása megállt, és megfordította azt a negatív spirált, amelybe a gazdaság került. A befektetők az ingatlanbuborék kipukkadása után biztonságos eszközöket vásároltak, a pénznyomtatás elkezdésével azonban újra egyre nagyobb kockázatot vállaltak a piaci szereplők.

A konzervatív közgazdászok és a központi bankok „héja” tagjai azzal érveltek a Fed eszközvásárlása ellen, hogy a pénzmennyiség növekedése miatt elszáll az infláció, amit nem fog tudni kordában tartani a központi bank. Ebben nem lett igazuk, mostanra pedig általános nézetté vált, hogy a Fed inkább a deflációtól, az árak tartós csökkenésétől és a pangástól mentette meg a gazdaságot az eszközvásárlási programmal. A pénznyomtatás közben az USA gazdaságában jelentős szabad kapacitások voltak, ezért sem tapasztalhattunk inflációt.

A másik érvük az volt az ellenzőknek, hogy újabb eszközár-buborékok alakulhatnak ki – mint az ingatlanpiac esetében –, amelyek újra össze fognak omlani, ha a Fed már nem fog több pénzt nyomtatni. Sokan azt mondják, hogy a friss pénz drogként hat a legtöbb eszközre, és a kijózanodás nagyon fájdalmas lesz.

A válság kirobbanásakor nulla százalékra vágott alapkamat és a likviditásbővítés miatt rendkívül alacsony kamatkörnyezet alakult ki, a vállalatok szívesen bocsátottak ki kötvényeket az elmúlt években, sokan vették a bóvli kötvényeket, a lakosság körében pedig az autóhitel az új sláger, ezek pedig kockázatos eszköznek számítanak. Az USA állampapír-hozamai emelkedni fognak, ami miatt elpártolhatnak a befektetők a kockázatos eszközöktől, ez pedig piaci zavarokat okozhat.

Ha pedig Alan Greenspant, a Fed 1987 és 2006 közötti elnökét sokan támadták azzal, hogy nagyrészt az alacsony kamatkörnyezet miatt alakult ki a hitelbuborék az ingatlanpiacon, akkor Ben Bernanke korábban soha nem látott pénzszórását még inkább felelőssé tennék, ha piaci zavarok lépnének fel a pénznyomtatás befejezése után. Bernanke mandátuma idén januárban járt le, vagyis még ő kezdte el a 2012 szeptembere óta tartó havi 85 milliárd dolláros eszközvásárlás csökkentését.

Kétségtelen, a Fed programjának első látható jele az volt, hogy az elmúlt években folyamatosan szárnyaltak a tőzsdék, miközben a dollár leginkább gyengült. Az utóbbi egy-két évben azonban a központi bank egyre közelebb került kettős céljának eléréséhez, a teljes foglalkoztatáshoz és a 2 százalék körüli infláció eléréséhez. A munkanélküliségi ráta dinamikusan csökken, szeptemberben pedig a válság előtti szintre, 5,9 százalékra süllyedt, ami már közel áll az egyensúlyi munkanélküliség 5,2–5,6 százalékos szintjéhez. Noha sokan csak részmunkaidőben dolgoznak és a GDP-növekedéssel sem elégedettek teljesen a jegybankárok, a Fed teljesítette a küldetését.

Kockázatkerülés várható?

Vannak, akik indokolatlannak találják, hogy az S&P500 és a Dow Jones, a világ legfontosabb tőzsdeindexi történelmi csúcsra értek idén. Érvelésük szerint a gazdaság közel sem teljesít olyan jól, mint a válság előtt, és az elmúlt hetek megingásait a Fed számlájára írják, miután véget ér a pénznyomtatás és pár hónap múlva jöhet a kamatemelés. Az utóbbi időben azonban az orosz–ukrán konfliktus és az európai gazdaság lassulása miatt is aggódhattak. Ha a Fed szigorítása valóban komoly kockázatkerülést eredményez, akkor a pánik vélhetően nem áll meg a tőzsdéken.