Csak öt nagy maradhat?

Nehéz helyzetben van a tudósító, amikor válogatnia kell a vezető pénzügyeseket és vezető vállalatokat tömörítő Hungarian Business Leaders Forum (HBLF) pénteki konferenciájának felszólalásai között. Minden felület kevés, ha az eddig folyamatosan kötelezően optimista nemzetgazdasági miniszter az utána következő előadókat látva azért, mint maga mondta, kritkus hangot is megenged magának. Varga Mihály bár a kötelező kört letudta - a Moody’s már stabilra minősített, a hiány jó, a növekedés rendben, a sérülékenység csökkent - olyan mondatokat is elrejtett az előadásában, hogy az adósságcsökkentésnek és a kiigazításoknak „megvolt az ára és a következménye”. Ha ez nem volna elég, még azt is hozzátette, hogy „nem dőlhetünk hátra”, struktúraváltásra van szükség a növekedési ütem megőrzéséhez, mert a bővülést eddig az EU-pénzek hajtották.

Sajnos arra már a tudósítások többségében nem maradt idő, hely és energia, hogy beszámoljanak Jaksity György előadásáról. A Concodre Értékpapír Zrt. elnöke egyrészt többször tett nem is annyira szolíd, nem éppen félreérthető utalást arra, hogy az állami berendezkedés diktatórikus. Másrészt egyértelműsítette, mit jelent például a struktúraváltás kényszere. „Minél nagyobb a buli, annál nagyobb a másnaposság” - mondta arra, hogy most éppen kedvező körülmények között lavírozunk (különösen jó finanszírozási helyzet, jönnek az uniós források), de lesz ennél rosszabb is, hiszen az alacsony beruházási ráta egyértelmű jelzés. Varga és Jaksity is ugyanazokról a gondokról beszéltek, ám amíg a miniszter jeleket látott a javulásra (demográfiában a kedvezmény picit hatott, elvándorlásban jön az új háziorvosi rendszer), addig a Concorde elnöke a megoldatlan problémákat sorolta (a legversenyképesebb munkaerő megy el, nincs valós reprodukció). Jaksity szerint Magyarország múlt századi megoldásaival végleg lemaradtm a technológiai kihívásokra sincs válasz. Nálunk továbbra is a foglalkoztatás növekedése a cél, miközben a modern vállalatok egyre kevesebb munkaerő alkalmazásával állítanak elő egyre nagyobb értéket. Vagy: tíz-tizenöt év szabályozási munkájával kialakítanak egy taxis rendszert, mire jön egy telefonos applikáció (az Uber), ami tönkreteszi az egészet.

Az MTI-ből azonban ez ugyanúgy kimaradt, ahogyan Surányi György egykori jegybankelnök előadása is (szerepelt viszont a századvéges Heim Péteré). Nagy Márton, az MNB ügyvezetője a tudósításokban kifejthette, hogy csak öt bank maradhat, mert a szabályozó olyan költségszintet állít be a lakossági kiszolgálásban és a bankadóval, hogy csak úgy éri meg, ha egyesülnek. Szerinte azért nem teszik ezt meg, mert a bankok rosszul áraznak (igaz, azt ő maga is elismerte,. hogy a szabályozás vissza is változhat ). Az MTI-be az nem fért be, hogy Surányi György a félórás levezetést egyetlen mondattal tulajdonképpen zárójelbe tette: csak Magyarországon csökkent minden évben a hitelezés a válság óta - mondta - , ami a költségszintet önmagában az egekbe viszi (ami egyúttal azt is jelenti, hogy az MNB alapvető tényezőt nem vett figyelembe).

Surányi új programja

Az MNB 2-300 milliárdos nyereséget könyvel el a forintosítással – hangsúlyozta Surányi György a konferencián, aki szerint ez nem igazságos, ki kell egészíteni a programot. Szerinte a 120 ezer most nem fizető adós hitelét át kell vennie a Nemzeti Eszközkezelőnek, az MNB-nek pedig hosszú távú kölcsönt kell adnia a refinanszírozáshoz és a futamidő hosszabbításhoz. Így elérhető, hogy a fizetni nem tudó adósok a jelenlegi 80-100 ezer forint helyett 20 ezer forintos részletet kapjanak.