Kedvezően alakulnak a költségvetési folyamatok

Októberben 35 milliárd forintos többlettel zárt a költségvetés, ezzel 810 milliárd forint alá csökkent az első tíz havi deficit a Nemzetgazdasági Minisztérium részletes adatai szerint. A büdzsét 984,6 milliárd forintos hiánnyal tervezte meg a kormány, és október végéig a deficitterv 82,2 százaléka jött össze. Ez kedvező az előző évekhez képest, amivel könnyedén teljesíthetőnek látszik a 2,9 százalékos idei GDP-arányos deficitcél. A 810 milliárdos hiány úgy jön ki, hogy a központi költségvetés 1027 milliárd forintos hiányt halmozott fel, az elkülönített állami alapok 33, a tb-alapok pedig 184,5 milliárd forintos többlettel zártak.

Október végén 675 milliárd forinttal több volt a bevétel, mint egy évvel korábban, ami annak köszönhető, hogy a társasági adóból, áfából szja-ból és a tranzakciós illetékből is több pénz folyt be idén. Jövedéki adóból összesen 750 milliárd forint folyt be, ami alig haladja meg az előző év azonos időszakában mért szintet. Hiába nőtt a bevétel az üzemanyagok és a szeszes italok után, ha a dohányból a legális piac zsugorodása miatt 32 milliárddal kevesebb érkezett, mint tavaly. A kiadások október végén 510 milliárd forinttal magasabbak, mint az előző év azonos időszakában, amiből több pénz jutott az önkormányzatoknak is.

A november és a december azonban deficites lesz. Banai Péter Benő, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára a Világgazdaság kérdésére a költségvetés online tájékoztatóján közölte: az idei év hátralévő két hónapjában deficit prognosztizálható. Az idei költségvetési törvény módosításának elfogadása esetén decemberben várható az állami vagyon bővülésével – például a Főgáz részvényekkel – kapcsolatos kiadások elszámolása. Banai Péter szerint a bevételeknél és a kiadásoknál is egyes tételeknél elmaradás, illetve túllépés prognosztizálható, összességében azonban a folyamatok kedvezőek.

Az idei évi hiány alakulásának értékelésekor a gazdasági tárca szerint ki kell emelni, hogy a GDP-növekedés felfutásából, a foglalkoztatás bővüléséből, valamint az online pénztárgépek bekötéséből származó többletbevételek jelentősen befolyásolják a költségvetési deficit éves alakulását. A hiány nagyságának lefutása 2014-ben sem időarányos: az év első felében a kiadások meghaladták a bevételeket, az év második felében a hiány csak kis összegben növekszik, egyes hónapokban – mint idén szeptemberben és októberben – csökken is.

Bizonytalanságok jövőre

Kockázatokat lát a jövő évi költségvetési törvényjavaslatban a Magyar Nemzeti Bank, de a makrogazdasági prognózis – 2,5 százalékos GDP-növekedés – reális. Az elemzés szerint egyes bevételi tételek mögött nem eléggé részletesek a tervek. A legjelentősebb kockázat a „értékesítési és hasznosítási bevételek” soron van, amelyből 169 milliárd forintot várnak. Banai Péter azt mondta, hogy ingatlanok és ingóságok eladását tervezik, de üzleti érdekek miatt nem beszélt a részletekről. Az MNB az e-útdíjból származó bevétel 40 milliárd forintos emelésének a hátterét is hiányolja.