Mélyben ragadt az infláció

Az egymást követő második hónapban is visszaestek a fogyasztói árak: a szeptemberi 0,5 százalékos árcsökkenés után 0,4 százalékos átlagos árcsökkenést mért a Központi Statisztikai Hivatal. A fogyasztói árindex alakulása folyamatosan meglepi az elemzőket, egyelőre azonban nem mondhatjuk, hogy defláció fenyegetné Magyarországot, pedig az éves átlagos index valószínűleg negatív lesz.

Az eurózónában azonban más a helyzet: ott ugyan még pozitív tartományban mozog az infláció, de egyre többször vetődik fel, hogy a valutauniót az árak tartós csökkenése fenyegetné. A gazdaság nem növekszik, a kereslet tartósan gyenge, mindez pedig valóban aggasztó lehet az infláció szempontjából. Magyarországon azonban viszonylag gyorsan növekszik a gazdaság és a belső kereslet is kezd magára találni, ami miatt nem valószínű, hogy tartós maradna az árcsökkenés trendje.

Már csak azért sem kell számítani defláció kialakulására, mert a hazai árcsökkenés mögött fontos szerepet játszanak olyan egyszeri tényezők, mint a rezsicsökkentés. Az áram ára szeptemberben 5,7, a távhőé pedig októbertől 3,3 százalékkal csökkent. Mináry Borbála, a KSH osztályvezetője kiemelte, hogy teljesen megjelent a háztartási energia árának szeptemberi csökkenése az októberi indexben, de a távfűtés árának mérséklése is látszik. A szezonális hatásoktól megtisztított index, a maginfláció (ami kiszűri például a rezsicsökkentés hatását) a fogyasztói árindex csökkenése ellenére 1,5 százalékos emelkedést mutat a szeptemberi 1,4 százalék után.

Balatoni András, az ING Bank vezető közgazdásza szerint egyáltalán nincs deflációs veszély Magyarországon. Közel 4 százalékkal nőnek a rendszeres bérek a magánszektorban, vagyis lefelé ható ár-bér spirállal nem lehet számolni. Az inflációs alapmutatók, például a ritkán változó termékek indexe növekedett októberben – tette hozzá.

A nagyon alacsony inflációs adatok olyan kínálati sokkokkal állnak összefüggésben, mint az alacsony világpiaci élelmiszerárak és az olaj árának az esése. A magyar helyzetben az a különleges, hogy itthon korábban kezdett a rezsicsökkentésbe a kormány, mint ahogy a világban esni kezdtek volna az energiaárak. A hatósági árak csökkentésének azonban tovagyűrűző hatásai voltak – mondta Balatoni András.

A Nemzetgazdasági Minisztérium közleménye szerint az Európában tapasztalt alacsony inflációs környezet is hatott a magyar árak alakulására, és októberben tovább mérsékelte az inflációt a kőolaj világpiaci árának csökkenése is. A benzin ára egy hónap alatt 2,4 százalékkal esett a statisztikai hivatal adatai szerint. Mindez jelzi, hogy külső és belső tényezők is hozzájárultak az árcsökkenéshez.

Novemberben még negatív tartományban maradhat az infláció, decemberben azonban már áremelkedésre számítanak a szakértők. Az év utolsó hónapjában kiesik a tavaly év végi 11,1 százalékos rezsicsökkentés hatása, ami az infláció visszatérését eredményezi. Az elemzők 0,5-0,7 százalékos áremelkedésre számítanak az év utolsó hónapjában, ezt követően az infláció egyre közelebb kerülhet a Magyar Nemzeti Bank 3 százalékos céljához.

A jegybank egyértelműen azt kommunikálja, hogy nyáron befejezte a két évig tartó kamatcsökkentési ciklust. Londoni elemzők azonban azt gondolják, hogy a 2,1 százalékos kamat alá is mehet az irányadó ráta. Balatoni András szerint a gazdaság azonban nem olyan gyenge, mint ahogy a kormány vagy az MNB gondolja, vagyis a kibocsátási rés (a gazdaság teljesítménye és a potenciális növekedés közötti különbség) bezárul, ezért a jövő év közepétől a kabinetnek és a jegybanknak nem kellene támogatnia a növekedést. Ha visszaugranak az olajárak és a mezőgazdasági árak is, miközben a növekedés eléri a hosszú távú trend szintjét, akkor gyorsan felugorhat az infláció. Ekkor fogják igazán tesztelni a Matolcsy György vezette jegybank hitelességét, hiszen a magasabb infláció miatt szigorítani kell majd.

A jövő év elejétől – ha megszavazzák az adótörvényeket – emelkedhet az élelmiszerek ára a nagyobb áruházláncokra kivetett teher miatt, és drágulni fognak a szeszes italok is a népegészségügyi termékdíj (chipsadó) alkoholra való kiterjesztésének hatására. A fuvarozóknak drágább lesz az üzemanyag, növekszik az energiaadó és az elektronikus útdíj emelése is hatással lehet a fogyasztói árakra. Ha pedig a belső kereslet és a bérek növekedése kitart, és a forint árfolyama sem erősödik, az szintén magasabb inflációhoz vezethet. Mindezt némileg ellensúlyozhatja, hogy az euróövezetben tartósan alacsony inflációra kell számítani, miután a valutaunió egyre közelebb kerül egy japán-típusú deflációhoz.

Az áram sokkal olcsóbb lett

Egy év alatt az élelmiszerek ára nem változott, miközben a szeszes italok, dohányáruk átlagosan 3,7, a szolgáltatások pedig 1,7 százalékkal drágultak. A kulturális, oktatási és szabadidős szolgáltatások ára 2,5 százalékkal nőtt, a helyi tömegközlekedésé viszont 6,8 százalékkal csökkent. A ruhák ára átlagosan 0,7, a tartós fogyasztási cikkeké 0,4 százalékkal mérséklődött. A háztartási energia ára csökkent a legnagyobb mértékben, 14,1 százalékkal. A gázért 16,9, az elektromos energiáért 16,2, a távfűtésért 13,6 százalékkal kellett kevesebbet fizetni tavaly októberhez képest.