Szingapúr a legjobb hely a befektetőknek

Szingapúrban a legjobb az üzleti környezet a világon, mert a gazdasága nyitott, szilárd politikai alapokon nyugszik, tiszta a levegő és biztonságos. Ezt tartalmazza az Economist Intelligence Unit (EIU) új elemzése, amely csütörtökön jelent meg. A második helyen Svájc áll, majd Ausztrália, Hongkong és Svédország következik. Az első tíz között a hetedik az Egyesült Államok, Dánia nyolcadik, Finnország tizedik. Az új lista egyik érdekessége, hogy a legutóbbi kiadványban még Kanada is a legjobb öt között volt, most a hatodik helyre csúszott vissza. Magyarország tartja harminchetedik helyét a 2015–2019-es időszakot előrevetítő rangsorban.

Mint a Financial Times utal rá, az EIU szakértői szerint Szingapúr szorgosan azon fáradozik, hogy megőrizze versenyképességét és központi szerepét a régióban. Szingapúr, amely Orbán Viktor magyar kormányfő egyik mintaállama, azért őrzi immár tartósan első helyét ezen a listán, mert nyitott a külföldi tőke előtt. És ezt akkor hangsúlyozza a jelentés, amikor Magyarországon több multinacionális cég is a távozáson töpreng a túladóztatás miatt. A Financial Times kiemeli, hogy Szingapúrban gyakorlatilag ismeretlen fogalom a korrupció. A HSBC felmérése szerint pedig külföldi üzletemberek is szívesen telepednek itt le a jó levegő és a minőségi oktatás miatt. Idén az ExxonMobil hatmilliárd dolláros petrolkémiai beruházást hajtott végre, a Philips itt állítja fel új regionális központját, az Archer Daniels Midland Kínából telepítette át főhadiszállását, a General Motors pedig Sanghajból költöztette ide irodáját, ahonnan indiai, afrikai és közel-keleti tevékenységét is irányítja.

A feltörekvő hatalmak nem szerepelnek igazán jól, sok a nehézség még mindig. Kína az ötvenedik a nyolcvankét államot tartalmazó listán, Oroszország pedig a hatvannegyedik. Brazília a negyvenhetedik, India a negyvennyolcadik. Az európai országok közül Nagy-Britannia a huszonegyedik, Malajzia, Franciaország és Ausztria után. Az elemzők úgy vélik, hogy az államadósság-válság miatt az uniós tagországok esetében kissé gyengült a politikai és gazdasági stabilitásba vetett hit, és nehezebbé vált a finanszírozás is. A 82 országot tartalmazó lista végére a belvillongásokkal, háborús feszültséggel terhes Líbia került, amelyet egy pozícióval előz meg Venezuela, ahol a világ legnagyobb olajkincse ugyan vonzó lehet a befektetők számára, a kormány multiellenes, államosító gazdaságpolitikája annál kevésbé. A magyar kormánynak egyre fontosabb Azerbajdzsán a hetvenharmadik.

Magyarország, amely 2013-ig a harmincötödik volt, a 2014-2015-ös listán a harminchetikre csúszott vissza, ahol tartja pozícióját, amúgy Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Észtország és Szlovénia mögött.

Az EIU rendszeresen közzéteszi a listát. Tíz fő szempontot vizsgál a makrogazdasági viszonyoktól a politikai stabilitáson át a szabályozási környezetig. A főbb kategóriákon belül további alszempontokat vesz figyelembe, összesen kilencvenegyet, és minden egyes tényezőt osztályoz. Az eredmények egy része a nemzeti és nemzetközi statisztikai közleményeken alapul, más része a szakértők megítélését is tükrözi, például a szabályozás minőségét illetően.