A kreatív szektor a legvonzóbb a fiataloknak

A szerzők európai szervezete (GESAC) felkérésére készített kutatás szerint az évi 535,9 milliárd eurós (164 ezer milliárd forint) forgalmával a kreatív-és kulturális ipar az európai gazdaság egyik legmeghatározóbb szereplője, 4,2 százalékkal járul hozzá a kontinens hazai össztermékéhez (GDP) - jutatta el a felmérés eredményitaz Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület juttatott el az MTI-nek.

A felmérés szerint a kreatív- és kulturális szektor erősen támaszkodik a helyi munkaerőre és sok fiatalt vonz: a dolgozók mintegy 19 százaléka harminc év alatti. Ezen felül még a gazdasági válság legnehezebb éveiben is 0,7 százalékkal tudott növekedni az iparágban dolgozók száma - írja az Artisjus közleménye.

A kutatás tizenegy alszektorra bontva vizsgálta a kreatív- és kulturális ipart: könyvpiac, újságok és magazinok, zene, előadóművészetek, televízió, film, rádió, videojátékok és egyéb játékok, vizuális művészetek, építészet és reklám.

A tanulmány a zenei területet vizsgálva külön kitért a Sziget fesztiválra is. A felmérést készítők megkeresték Gerendai Károlyt, a Sziget fesztiváliroda ügyvezető igazgatóját, aki elmondta az elemző cégnek, hogy a Sziget iroda évközben 50-60 embert foglalkoztat, de a fesztivál ideje alatt ez a szám 9000-re emelkedik. „A fesztiválszervező cégek igen jelentős munkáltatók, amelyek elsősorban magasan képzett, helyi, fiatal munkaerővel dolgoznak. A feladatokat nem tudjuk távoli országokba kiszervezni, ezért helyi szinten különösen fontos a gazdasági szerepünk” – idézi a közlemény Gerendai Károlyt.

    Tóth Péter Benjamin, az Artisjus stratégiai és kommunikációs igazgatója a közleményben elmondta: sokan kizárólag úgy tekintenek a kreativitásra és a kultúrára, mint ami anyagi terhet jelent a társadalomnak és az államnak, amire mindig csak költeni kell. Ez az elemzés megmutatja, hogy valóban iparágként kell tekinteni erre a szektorra, ami mind gazdaságilag, mind a foglalkoztatásban jelentős értéket képvisel itt Európában - jegyezte meg.