A korábban vártnál is gyengébb inflációs adatok jöhetnek
A hét első fontosabb közlése szerdán lesz, ekkor közli a Központi Statisztikai Hivatal a decemberi inflációs adatot. Az elemzői konszenzus szerint a novemberi, meglepetést okozó, -0,7 százalékos adat a bázishatások miatt -0,4 százalékra emelkedhetett az év utolsó hónapjára, az olajár meredek esése ugyanakkor lefelé mutató kockázatot hordoz. A múlt héten közölt adatok is erre utalnak: Németországban 0,6 százalékról 0,2 százalékra, az eurózóna egészében 0,3 százalékról -0,2 százalékra mérséklődött az éves árindex, ennek hátterében elsősorban az energiaárak 6,3 százalékos csökkenése következtében. Csehországban 0,6 százalékról 0,1 százalékra csökkent az infláció, a várakozások szerint Lengyelországban -0,6 százalékról -0,9 százalékra változhatott az index.
Érdemes megemlíteni, hogy az MNB decemberi inflációs jelentésében mindössze 0,5 százalékos éves átlagos pénzromlást jelzett előre 2015-re, és a jegybankárok akkori tudásához képest lefelé irányuló kockázatok jelentek meg. Mindez azt is jelenti, hogy a várhatóan lassuló növekedés és a nagyon visszafogott, jócskán a jegybanki cél alatti infláció mellett a gazdaságpolitika könnyen elfogadhatja az esetlegesen tovább gyengülő forintot – véli Dunai Gábor, az OTP Bank elemzője. Hozzáteszi: figyelembe véve, hogy fontos exportpiacaink mindegyikén a kereslet akadozásával szembesülnek a hazai vállalatok, a forint gyengülése akár kívánatos is lehet.
A defláció réme nem csak az Európai Unió országait fenyegeti. Az Egyesült Államokban is jelentős inflációcsökkenés következhetett decemberben, 1,3 százalék után 0,7 százalék lehetett az éves fogyasztói árindex. Ugyanakkor a volatilis tételektől szűrt, úgynevezett maginfláció maradhatott 1,7 százalék, ami jól jelzi, hogy a jelenlegi világszintű dezinflációs hullám alapvetően az energiárak csökkenéséhez köthető (az eurózónában a maginfláció 0,7 százalékról 0,8 százalékra emelkedett decemberben). Azaz az infláció gyors csökkenése egyelőre inkább átmeneti tényezőkhöz köthető, ha az USA-ban lesz is defláció, az várhatóan nem befolyásolja majd érdemben a gazdasági szereplők döntéseit. A friss munkaerőpiaci adatok szerint az amerikai gazdaság munkahelyteremtő képessége decemberben is nagyon erős volt, emellett a megelőző havi adatokat felfelé módosították, a munkanélküliségi ráta 5,6 százalékra csökkent. Noha a bérdinamika 1,9 százalékról 1,7 százalékra változott, az árak és a bérek alakulása várhatóan kisebb súllyal esik majd latba a Fed döntéseiben, mint a nagyon robosztus gazdasági növekedés. Összességében a beérkező adatok szigorúbb jövőbeli monetáris politika irányába mutatnak, ami újabb lökést adhat a dollár erősödéséhez.
