Aggasztó szinten az infláció

Az évekig tartós magas inflációs ütemnek talán vége. Tavaly éves átlagban 0,2 százalékkal csökkentek a fogyasztói árak a 2013-as 1,7 százalékos inflációs ütem után. Mináry Borbála, a KSH osztályvezetője kiemelte, hogy utoljára 1968-ban láttunk hasonló mértékű áresést, akkor mínusz 0,3 százalékon alakult az infláció éves összehasonlításban. Tavaly a legnagyobb mértékben, 11,7 százalékkal a háztartási energia ára csökkent, vagyis elsősorban a rezsicsökkentés okozta a negatív indexet. A szeszes italok, dohányárukért 6,2, a szolgáltatásokért 1,8 százalékkal kellett többet fizetni, mint egy évvel korábban.

Mire a szabályozott árak mérséklésének a hatása kifutott volna, addigra a „globális rezsicsökkentés” vette át a szerepét. Mináry Borbála szerint a decemberi 0,9 százalékos éves csökkenésért egyértelműen két tétel felelős, a háztartási energia árának esése és az elmúlt időszaki szokatlan árcsökkenési hullám az üzemanyagoknál. Az egész éves adatot vizsgálva látszik, hogy az üzemanyagár csökkenésnek volt a legnagyobb hatása az árindex csökkenésére.

Balatoni András, az ING Bank vezető közgazdásza szerint az inflációs cél elérése szempontjából semmi különbség nincs a nulla százalékos infláció és a hat százalékos áremelkedési ütem között. A jegybanki veszteség ugyanakkora, nem számít, hogy a céltól milyen irányba tér el az infláció – vélekedett a közgazdász.

A decemberi 0,9 százalékos árcsökkenés meglepte az elemzőket, hiszen a piaci konszenzus 0,4–0,5 százalék volt. Balatoni András azonban kiemelte, hogy a Magyar Nemzeti Bank 0,7 százalékos áresést várt decemberre, ettől pedig csak kissé tért el az adat. Szerinte három fontos tényezője van az infláció csökkenésének. Az egyik az olajárak zuhanása, amivel mindenki számolt, a másik pedig az élelmiszerárak jelentős esése. Ez a jó termésnek köszönhető, ami lejjebb nyomta a mezőgazdasági termelői árakat, ami előbb-utóbb begyűrűzik az élelmiszerárakba is. A harmadik, egyben legfontosabb és legaggasztóbb tényező Balatoni András szerint az, hogy a decemberi adatok alapján az ipari és a szolgáltatási szektorban is tovább csökkentek az inflációs várakozások. Nem az áremelkedés jelenlegi hiánya a probléma, hanem az, ha el is hisszük, hogy a jövőben sem lesz infláció – fejtette ki az ING elemzője. Deflációs spiráltól, vagyis az árak tartós csökkenésétől egyelőre nem tart a közgazdász, mert a reálgazdaság helyzete nem utal erre. A kereslet és a bérek nőnek, ami nem utal defláció kialakulására – tette hozzá. A maginfláció, vagyis a szezonálisan kiigazított index (ami kiszűri például a rezsicsökkentés hatását) a novemberi 1,2 százalékról 0,8-ra csökkent. Ez jóval alacsonyabb, mint az év közepén mért 2,5 százalékos érték.

Miután a decemberi inflációs jelentés alappályájától nem nagyon tért el az adat, így nem kell arra számítani, hogy az MNB januárban csökkenti a 2,1 százalékos alapkamatot. Balatoni András szerint kommunikációs szempontból még nincs megágyazva a kamatcsökkentés. Érdemes lehet megvárni a januári inflációs számokat, hiszen akkor mindig számos termék ára változik meg. Kiemelte, hogy hamarosan kamatcsökkentésre számít.

A ruhák átlagosan 0,4 százalékkal drágultak egy hónap alatt. A szolgáltatások ára nem változott, a járműüzemanyagokért 5,9 százalékkal kellett kevesebbet fizetni. Főként ez okozta az alacsony decemberi indexet.

A szeszes italok, dohánytermékek ára 0,3 százalékkal csökkentaz év utolsó hónapjában. A tartós fogyasztási cikkekért és a háztartási energiáért 0,1 százalékkal kellett kevesebbet fizetni.

A ruhák átlagosan 0,4 százalékkal drágultak egy hónap alatt. A szolgáltatások ára nem változott, a járműüzemanyagokért 5,9 százalékkal kellett kevesebbet fizetni. Főként ez okozta az alacsony decemberi indexet.

A szeszes italok, dohánytermékek ára 0,3 százalékkal csökkentaz év utolsó hónapjában. A tartós fogyasztási cikkekért és a háztartási energiáért 0,1 százalékkal kellett kevesebbet fizetni.-->