Napról napra közelekdik a történelmi forintmélypont

Tegnap új hároméves mélypontra gyengült a forint az euróval szemben, és elemzők szerint a 320-as árfolyam már nem számít ellenállásnak, hiszen könnyedén át tudta törni a forint. Már a 324-es történelmi mélypont sincs messze, amit hamarosan elérhet a hazai deviza.

Noha a kabinet nem ismeri el, hogy szándékosan gyengébb forintot szeretne, a hazai deviza majdnem húsz százalékot veszített értékéből az euróval szemben azóta, amióta a második Orbán-kormány átvette az ország irányítását. A svájci frank negyven, az amerikai dollár pedig harminc százalékkal drágult.

Az euróval szembeni elmúlt években látott esésért az unortodox gazdaságpolitikai intézkedések mellett az euróövezeti szuverén adósságválság is felelős, de az orosz-ukrán konfliktus és a feltörekvő piaci feszültségek miatt is sokat gyengült a forint. A régiós devizák 2010 májusa óta fele akkora leértékelődést szenvedtek el, mint a forint: a cseh korona, a román lej és a lengyel zloty 8-10 százalék közötti esést mutatott mostanáig.

A frankkal és a dollárral szembeni jelentős leértékelődést a forint zuhanása mellett az alpesi valuta és a zöldshasú szárnyalása is okozta. A kormányváltáskor, négy és fél évvel ezelőtt annyi forintba került az euró, mint most a frank, ám a 270-es euróárfolyam már vélhetően nem tér vissza soha, sőt, elemzők azt is valószínűtlennek tartják, hogy az idén 300-as szint alá erősödhet egyáltalán a forint.

A magas államadósság egy fontos tényező, ami okolható Magyarország sérülékenységéért. Ugyan a bruttó adósság növekedése megállt az elmúlt években, de nem sikerült tartósan csökkenő pályára állni, miközben hazánk még most is a régió legeladósodottabb országának számít. Amíg ez így lesz, addig a forint lehet a leginkább kiszolgáltatott a nemzetközi hangulat alakulásának. Persze a két évig tartó, összesen 490 bázispontos hazai kamatcsökkentés is a nemzeti deviza leértékelődését támogatta, a Magyar Nemzeti Bank azonban tavaly nyáron leállította a ciklust 2,1 százalékos ráta mellett.

Matolcsy György, a jegybank elnöke az MTI-nek kedden adott interjúban figyelmeztetett arra, hogy nőtt a defláció kialakulásának esélye az Európai Unióban az olajár esése miatt – hívják fel a figyelmet a Commerzbank közgazdászai. (Az elnök szavait erősítette meg a friss euróövezeti inflációs adat, ami meglepetésre az árak 0,2 százalékos decemberi csökkenését mutatta, miközben az olajár tovább zuhant.) Simon Quijano-Evans és Tatha Ghose kiemelte, hogy Matolcsy ugyan elégedettnek látszik a magyar inflációs kilátások kapcsán, ez annak lehet a kezdete, hogy a központi bank elkezd gondolkodni a kamatcsökkentésen a következő hónapokban. A beszerzésimenedzser-index (BMI) drasztikus csökkenése is e mellett szól – emelték ki a Commerzbank elemzői. A magyar BMI decemberben 55 pontról 50,7-re esett, sokan azonban az autógyárak átmeneti leállásával magyarázzák az adatot.

A kamatpolitika szempontjából az eltérő inflációs kilátások mellett most azért is más a helyzet, mint 2012 elején, mert a forint idei gyengülése mögött más tényezők húzódnak meg. Akkor a romló hangulat mellett az IMF-megállapodással kapcsolatos bizonytalanság játszotta a főszerepet, hiszen egyre kevesebben hitték el, hogy a kormány valóban meg akar állapodni a valutalappal egy hitelkeretről. A kötvényhozamok szédületes tempóban emelkedtek és a csődkockázati mutató is növekedett. Most csak a forintra helyeződik nyomás – ahogy a többi feltörekvő piaci devizára is –, az állampapírpiac jelenleg stabil és a CDS-felár sem emelkedik igazán. A 10 éves államkötvény hozama a decemberi kisebb emelkedés után csökkenni kezdett, a csődkockázati mutató pedig a múlt havi 165-170 bázispont közeléből 180-ra emelkedett (2012 januárjában 600-700 bázispontos CDS-felárral is találkozhattunk). Mindez nem jelez komoly problémákat, és pénzügyi stabilitási kockázatok nem látszanak.