Nem csak a közmunka miatt javul a foglalkoztatás

Többen dolgoztak, és kevesebb volt a munkanélküli is tavaly szeptember és november között, mint egy évvel ezelőtt – derül ki a KSH adataiból. A történéseket nem csak a kormányzati szereplők, de a szakértők is egyértelműen pozitívan ítélik meg.

Szeptember-novemberben a munkanélküliek száma az előző év azonos időszakához képest 83 ezer fővel, 321 ezerre, a munkanélküliségi ráta 2,0 százalékponttal, 7,2 százalékra mérséklődött. Az egy éve vagy annál régebben állást kereső munkanélküliek aránya 46,4 százalékot tett ki, és átlagosan 18,2 hónapba telt, míg egy állástalan munkát talált.

A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat utoljára a tavaly októberi munkanélküliségi adatokat tette közzé, e szerint több mint 395 ezer volt a nyilvántartott álláskeresők száma. Több mint egynegyedük már több, mint egy éve több mint egy éve megszakítás nélkül szerepel a nyilvántartásban, ahol az átlagos regisztrációs idő 352 nap.

A foglalkoztatottság is nőtt 2014. szeptember-novemberben az egy évvel korábbihoz képest, mégpedig 188 ezer fővel. Így már 4 millió 155 ezer volt a foglalkoztatottak száma, ami 62,8 százalékos foglalkoztatási rátát eredményez, 4,7 százalékkal magasabbat az előző évinél.

A 15-24 éves korosztályból 274 ezren voltak foglalkoztatottak, 3,1 százalékponttal többen, mint 2013. szeptember-novemberben. A 25-54 éves, valamint az 55-64 éves foglalkoztatottak száma is nőtt: az előbbieké 3,1 százalékponttal, 80 százalékra, utóbbiaké 3,9 százalékponttal, 42,9 százalékra.

A Nemzetgazdasági Minisztérium szerint a növekedési fordulat egyértelmű bizonyítéka, hogy emelkedik a foglalkoztatottság, amelynek visszafelé is kedvező hatása van, hiszen bővül a háztartások fogyasztási kiadása, ennek eredményeként pedig a gazdaság. Czomba Sándor foglalkoztatásért felelős államtitkár hangsúlyozta: a közfoglalkoztatottak száma a kormányváltás óta 90 ezerrel, 68-ról 158 ezerre nőtt, a külföldön dolgozók számát pedig 99 ezerre teszik, 50 ezerrel többre, mint a kormányváltáskor. “Ha a növekményről letisztítjuk a közmunkát és a külföldön dolgozókat, akkor továbbra is állítom, hogy a versenyszféra a kormányváltás óta több mint 100 ezres növekményt produkált” – közölte. Janák Katalin, a KSH főosztályvezetője ugyanakkor óvatosabban fogalmazott, szerinte ez nem mind versenyszféra által produkált növekmény, helyesebb úgy fogalmazni, hogy „a nem támogatott munkahelyeken” dolgozók száma is emelkedett.

Adler Judit, a GKI kutatásvezetője szerint a versenyszférás foglalkoztatást az ipari-építőipari konjunktúra segítette, ami akkor is pozitív, ha jellemzően munkaerő-kölcsönzős alkalmazásról van szó. De azt is látni kell, hogy a költségvetési szektor is növekszik – közfoglalkoztatottak nélkül – mintegy 4 százalékkal. „El kell ismerni, hogy 2014-ben több olyan kisebb-nagyobb kormányzati lépés történt, ami a pozitív eredményekhez hozzájárult” – fogalmazott.

Az Erste vezető elemzője, Ürmössy Gergely azt emelte ki, hogy a munkanélküliségi ráta utoljára 2013 elején emelkedett, az óta a trend folyamatosan csökkenő. Ha a közmunkaprogram keretein belül foglalkoztatottak létszáma nem csökken tovább, 2014-es év végére akár 7 százalék alá is csökkenhet a munkanélküliség.