BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Új befektetők a láthatáron

A világ rendkívül gyorsan változik gazdasági, politikai és védelmi szempontból is – mondta el Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Világgazdaság évindító konferenciáján. A miniszter előadásában hangsúlyozta, az elmúlt hetek eseményei olyan döntések elé állít bennünket, amelyeket korábban nehéz volt elképelni

Nagyon komoly geopolitikai kérdések kerülnek elő az utóbbi időben, amelyeket a saját bőrünkön érzünk nap mint nap. A világpolitika erős szereplői nem mindig és nem teljes mértékben veszik figyelembe a geopolitika kockázatok hatását az ahhoz közel lévő országokra nézve – vélekedett Szijjártó Péter. Kiemelte, hogy a terrorizmus soha nem volt olyan közel hozzánk, mint most. Az ebola járvány kockázatait sem hagyhatjuk figyelmen kívül, mert a világnak egy olyan részén ütötte fel a fejét, ahol a politikai stabilitás bizonytalan.

Az idei esztendő az új kihívások éve lesz Szijjártó szerint, és nem ringathatjuk magunkat abba az álomba, hogy nyugalom és a stabilitás éve lesz 2015. Az új kihívások közé tartozik a nemzetközi pénzügyi és gazdasági válság most is tartó hatása, az olajár folyamatos zuhanása, ami országokat késztet arra, hogy gazdasági stratégiájukat újragondolják és átszabják költségvetésüket.

A legfőbb kérdés az idei évben az lesz, hogy létrejön-e az Európai Unió és az Egyesült Államok közötti szabadkereskedelmi megállapodás, amely alapvető változásokat generálhat a világgazdasági folyamatokban.

A magyar növekedés egy újabb erőforrás lehet a megállapodás, de nagyon sok a bizonytalanság. Tavaly jelentősen nőtt az export az USA-ba, ami azt mutatja, hogy a magyar áruk és szolgáltatások versenyképesek ezen a piacon. Ezért is érdekünk a tárgyalások sikeressége, amelyeknek transzparensnek kell lenniük – emelte ki Szijjártó.

A miniszter hangsúlyozta: „Oroszországgal kiegyensúlyozott együttműködést szeretnénk, de erre csak akkor lesz esély, ha az ukrajnai fegyveres konfliktus minden fele tiszteletben tartja a minszki megállapodást”. Kiemelte, hogy az orosz kereskedelmi relációban nagy visszaesés tapasztalható az Európai Unió egészében. A miniszter fontosnak nevezte a kapcsolatok rendezésért: „az energiabiztonság és -ellátás az egyik legkritikusabb kérdés Közép-Európában. A Déli Áramlat lemondása után új lehetőségek felé kell nézni.”

Szijjártó szerint a kereskedelmi és gazdasági együttműködésünk zökkenőmentes az Egyesült Államokkal. „A kereskedelem folyamatosan növekszik, az amerikai befektetőkkel való tárgyalások sikereket jeleznek” – vélekedett. Szerinte az új nagykövet érkezése jó lehetőség, hogy a politikai együttműködésünket is vissza tudjuk emelni arra a kiváló szintre, ahol a gazdasági és védelmi együttműködésünk van. „Kettőn áll a vásár, de Magyarország kész arra, hogy a politikai együttműködés is kiváló legyen” – mondta. Hozzátette, a gazdasági együttműködés indokolja, hogy megnyissuk a chicagói főkonzulátusunkat.

A Nemzeti Befektetési Ügynökséget átalakítottuk: jelenleg 93 befejtetési projektről, tervről tárgyal jellemzően külföldi vállalatokkal, amelyeknek ma kétmilliárd eurós befektetési szándéka 18 500 új munkahelyet rejt magában. A következő néhány hétben három új amerikai beruházást fogunk tudni bejelenteni – árulta el. Szerinte a nagyvállalatok ide vonzása fontos cél, ami segítheti a kkv-kat, hogy beszállítóvá váljanak.

A tavalyi év az export szempontjából nehéz volt, mert számos területen veszteségeket kell elkönyvelni. „Sokan le fogják írni, hogy a keleti nyitás csődjével állunk szemben, de arra kíváncsi leszek, hogy a Nokia gyár bezárását és az ukrán válságot hogyan varrják a Külgazdasági és Külügyminisztérium nyakába” – mondta Szijjártó. Kiemelte, hogy az Oroszországgal szembeni EU-szankciók és az azokra adott orosz embargós válaszok nyomán 13,5 százalékkal visszaesett az orosz exportunk. Ukrajna felé is 13 százalékos exportveszteséget szenvedtünk el tavaly az első 11 hónapban. A Nokia bezárása pedig két fontos arab relációban is 80-90 százalékos visszaesést okozott. Szijjártó szerint szerencsére növekedés volt olyan komoly relációkban, mint Németország és Kína.

Már 25 kereskedőház nyílt meg tavaly, és idén további 17-et nyitnak meg. Például az USA-ban, Kanadában, Fehéroroszországban vagy Peruban is lesz ilyen. „Nem egyik napról a másikra kell csodát várni, de ahogy haladunk előre, az idei évben egyre erősebben jelentkezhetnek a hatások” – tette hozzá.


(A miniszterrel készült interjúnkat a hétfői lapunkban közöljük.)

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.