Újra defláció az eurózónában

Csökkentek az árak 0,2 százalékkal decemberben az eurózónában – ezt tartalmazza az Eurostat szerdai gyorsjelentése. S 2009 októbere, a pénzügyi válság mélypontja óta erre nem volt példa. A deflációs helyzetet azonban az energiaárak zuhanása idézte elő, az a folyamat, amely januárban még új erőre is kapott, tehát még nagyobb ütemben süllyedő árakkal lepheti meg a valutaövezet immár 18 tagországát. A héten már közzétették, hogy Németországban mindössze 0,1 százalékkal emelkedtek az árak decemberben, miközben Spanyolországban 1,1 százalékkal lettek alacsonyabbak. A jegybankok általában külső hatásként értékelik az energiaárak alakulását, amire nem reagálnak szokványos helyzetekben. De ez most nem ilyen, s minél tovább marad olcsó az olaj, annál inkább mérséklődhetnek egyéb termékek árai, s annál nagyobb lesz a gazdaságot pangásra ítélő deflációs veszély, amely abban ötlhet testet, hogy az emberek az árcsökkenés reményében halasztják vásárlásaikat.

S bár a héten nyilvánosságra hozott beszerzőimenedzser-indexek megerősítették az előzetes becsléseket, vagyis az eurózónát egyelőre nem fenyegeti újabb recesszió, a német gazdaság igen szerény, a francia és az olasz kiábrándító teljesítménye aggodalomra ad okot a deflációs környezetben. Még akkor is, ha a periféria országai, elsősorban Írország és Spanyolország igen biztató jeleket küld a gazdaság lendületéről az indexet számító Markit Economics szerint.

Ebben a közegben kell most döntést hoznia az EKB kormányzótanácsának január 22-én. Az intézmény elnöke, Mario Draghi egy interjúban sejteni engedte, hogy kibővítik az EKB fegyvertárát, vállalati és államkötvények is szóba jöhetnek a mennyiségi lazítás újabb fordulójában, hogy még több pénzt fecskendezzenek a gazdaságba, a kétszázalékos cél felé közelítsék az inflációt és meglódítsák az eurózóna gazdaságának szekerét.

E kilátások nyomán gyengül az euró a dollárral szemben, amelyet persze erősít az amerikai jegybanknak a mennyiségi könnyítést a gazdasági növekedés iramának gyorsulása nyomán visszavonó politikája. Az eurót újabb kilencéves mélypontokon, 1,1830 körül jegyezték az amerikai valutával szemben.

Az euró leértékelődése azonban jó hír az EKB-nak. Azt jelzi, hogy a mennyiségi lazítás emlegetése is hatásosnak bizonyult. A gyengébb árfolyam lendületet adhat az exportnak. Az egyéb hatásokat illetően, amelyek az Egyesült Államokban és Nagy-Britanniában megfigyelhetőek voltak, borúlátóbbak a szakértők. A valutaövezetben a vállalati finanszírozás zömét a bankok kínálják, amelyek azonban nem erősödtek meg eléggé. Hiába csökkennének tovább az államkötvény-hozamok, a kis- és középvállalatok még nem kapnának könnyebben hitelt. Az árfolyam gyengítésének mechanizmusa viszont működhet.

Érdemi különbség az óceán két partján követett gazdaságpolitika között, hogy amikor az amerikai jegybank lazítani kezdett, a kormány is többet költött. Európában viszont akkor dobná be magát a központi bank, amikor a tagországokat a költségvetési hiány leszorítására kényszerítik rá.

Az EKB-nak meg kell küzdenie néhány jogi és politikai akadállyal is. Berlin jól érzékelhetően nem rajong az államkötvény-vásárlások ötletéért, s a német alkotmánybíróság beadványáról a jövő héten mond előzetes véleményt az európai bíróság, amelynek majd ki kell mondania a végső szót, vajon az uniós szerződésekbe belefér-e az ilyen jellegű, átfogó jegybanki mennyiségi lazítás. S kérdés, ha elszánja magát a vásárlásokra, minden tagország állampapírjait venné-e a kockázatokkal együtt, vagy csak a legjobb minősítésűeket, megint növelve a központ és a periféria kamatai közti különbségeket.

Görög kilátások

Az európai jegybankároknak szembe kell nézniük azzal a ténnyel, hogy január 22-i ülésük néhány nappal rendezik meg az előrehozott görög választásokat. Nem hozhatnak olyan döntést, amellyel a szavazás kimenetelét befolyásolhatják. Vagyis nem jelenthetik be, hogy minden tagország állampapírjait vásárolják, hiszen Athén igen kockázatosnak látszik – a tízéves papírok hozama tíz százalék fölé ugrott, 2013 szeptembere óta először –, de azt sem, hogy a görögöket kihagyják.