Athén még ígéreteket se kapott

Egyre feltűnőbb ellentét mutatkozik az új görög kormány európai road show-n járó vezetőinek nyilatkozatai, illetve tárgyalópartnereik reflexiói között, nem is beszélve a piac reagálásáról. Én nagyon optimista vagyok – fogalmazott tegnap Alekszisz Ciprasz miniszterelnök újságírók előtt az Európai Bizottság, az Európai Tanács és az Európai Parlament (EP) vezetőivel való találkozó után. Természetesen még nem értünk el semmilyen megállapodás – idézte a Sziriza vezetőjét a BBC –, de jó úton járunk ahhoz, hogy elérjünk egy életképes megállapodást. Az EP elnöke, Martin Schulz udvariasan gyümölcsözőnek nevezte a Ciprasszal folytatott tárgyalásokat – hozzátéve, hogy még kemény idők előtt állnak –, és ugyanezzel a diplomáciai jelzővel írta le Janisz Varufakisz görög pénzügyminiszter is a Mario Draghi EKB-elnökkel folytatott tárgyalásait is. Varufakisz felidézte Draghi emlékezetes 2012. nyári szavait, miszerint az Európai Központi Bank (EKB) – kerül, amibe kerül –, bármit megtesz az eurózóna országainak támogatása érdekében. A görög közgazdász–politikus ebben a szellemben bízik abban, hogy nagyon rövid időn belül le tudják zárni tárgyalásaikat európai partnereikkel csakúgy, mint a Nemzetközi Valutaalappal (IMF), valamint az EKB-val, és be tudják indítani a görög gazdaságot. Egy az olasz La Repubblica napilapban tegnap megjelent interjúban Varufakisz azt is közölte, hogy már el is kezdtek tárgyalni az IMF-fel a vele szemben fennálló görög államadósság növekedéshez kötött kötvénnyé alakításáról. A Valutaalap ezt közleményben cáfolta: megvan az elfogadott keret az adósság kezelésére a futó programon belül – hangsúlyozta a szervezet – , és nem volt semmiféle egyeztetés e keret megváltoztatásáról.

Az EKB és személy szerint Draghi nem kommentálta a görög pénzügyminiszter velük kapcsolatos kijelentéseit, de a Financial Times értesülése szerint az eurózóna jegybankja éppenséggel nem arra készül, hogy megkönnyítse Athén dolgát. Varufakisz állítólag azt szeretné elérni, hogy Görögország a korábban jóváhagyott 15 milliárd eurónál 10 milliárd euróval nagyobb értékben bocsáthasson ki rövid lejáratú kincstárjegyeket a következő három hónapban felmerülő finanszírozási igényei áthidalására, ezt azonban az EKB nem támogatja. Görögországnak júniusig van pénze az addig esedékes 3,5 milliárd eurónyi lejáró tartozás fedezésére, de ha nem bocsáthat ki több rövid kincstárjegyet, és február 28-án kifut a 240 milliárd eurós hitelprogram – amelynek utolsó 7 milliárd eurós részletét nem akarják lehívni –, akkor hamar üres maradhat a kassza. Potenciálisan ugyan Görögország számíthat arra az 1,9 milliárd euróra, amely az EKB-nál és az eurózóna beli jegybankoknál profitként jelentkezik a lejáró görög kötvények után – erre egy 2012-es megállapodás értelmében Athén igényt tarthat –, de az eurózóna beli partnerek csak egy szélesebb körű megállapodás részeként akarják ezt a kérdést rendezni.

A tárgyalásokkal teli nap végére érkezett meg a hidegzuhany. Németország azt akarja, hogy Görögország tartsa magát az EU–EKB–IMF trojka által előírtakhoz, maga a trojka pedig működjék tovább – derül ki abból a Reuters által megszerzett dokumentumból, amelyet ma ismertetnek Berlinben az eurózóna magas rangú pénzügyi illetékeseinek találkozóján. A résztvevők azt vitatják meg, hogy milyen választ adjanak az adósságleírással, illetve átrendezéssel kapcsolatos görög felvetésekre, a megszorítások befejezésére irányuló tervekre. A német javaslat szerint Athén semmit se csinálhat vissza, noha a január végén győztes Sziriza kilátásba helyezte, illetve már meg is kezdte a minimálbér emelését, a privatizáció leállítását, az elbocsátott közalkalmazottak egy részének visszavételét. Berlin szerint Görögországnak deklarálnia kell, hogy tartja magát minden törlesztési kötelezettségéhez, emellett elvárják, hogy az ország idén 3 százalékos, jövőre 4,5 százalékos elsődleges költségvetési többletet érjen el. (A nemzetközi mentőprogram idénre 4 százalékot ír elő, Athén ezt 1-2 százalékra szeretné lealkudni.) A dokumentum szerint folytatni kell a kikötők, a közüzemi cégek és az ingatlanok privatizálását is, és el kell érni, hogy idén 2,2 milliárd euró működőtőke folyjék be Görögországba. Azt egyelőre nem tudni – jegyzi meg a Reuters –, hogy a német elvárásokat mennyire támogatja a többi euróország.

Nem kapkodtak a kincstárjegyek után

A piac a tegnapi görög kincstárjegy-aukcióval fejezte ki véleményt, ez volt az első az új kormány megalakulása óta. Bár az eredetileg tervezett 625 millió euró helyett 812,5 millió euró értékben tudtak hathónapos kincstárjegyet kibocsátani, 2,75 százalékos hozam mellett, ez messze elmarad az egy hónappal korábbitól: akkor 1,25 milliárd euró értékű kibocsátást terveztek, végül 1,625 milliárd értékű ajánlatot fogadtak el és 2,3 százalékos hozam alakult ki. Ekkora keresletcsökkenésre a Bloomberg adatai szerint 2006 júliusa óta nem volt példa.