Kellemes meglepetést okozhat Európa

Pozitív növekedési meglepetés jöhet Európában – véli Forián-Szabó Gergely, a Pioneer Alapkezelő befektetési igazgatója. Az infláció főképp a nyomott olajáraknak köszönhetően alacsony, emiatt átmenetileg emelkednek a reáljövedelmek, és nőhet a lakossági fogyasztás is. Erre tesz rá még egy lapáttal a monetáris politika: az EKB a deflációs aggodalomtól vezérelve tartósan alacsony kamatszintet és gyengébb euróárfolyamot biztosít a fellendüléshez. Ezek a tényezők leszorítják a vállalatok költségeit, növelik a versenyképességet, ösztönzik a beruházásokat, kifizetődőbbé teszik az exportot; nem is csoda, hogy az eurózóna legnagyobb gazdaságaiban – még a déli perifériaországokban is – magasba emelkedtek az üzleti bizalmi indexek.

Ugyancsak a meglóduló növekedés irányába hat, hogy az európai bankrendszerbe visszatérni látszik az élet. Bár az egyes országok között jelentős különbségek vannak, a felmérések szerint a legtöbb európai bank a hitelezési feltételek lazítását tervezi, ami az alacsony kamatkörnyezettel párosulva a meginduló növekedés egyik katalizátora lehet.

"A sokat emlegetett deflációs veszélynek egyelőre semmi jele, a mostani alacsony inflációs környezet rövid távon kifejezetten jó hatással van a fellendülésre" – állítja mindezek alapján a Pioneer befektetési igazgatója. Az Európai Központi Bank aggodalma mégsem volt felesleges, az EKB hosszú ideje lebegtetett lépései nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy a deflációs veszély háttérbe szoruljon. Forián-Szabó szerint a nemrég bejelentett kötvényvásárlási programra a jelenlegi javuló makrogazdasági környezetben már nem sok szükség van, de sokat rontana a központi bank hitelességén, ha a régóta ígért és halogatott élénkítésből hirtelen visszakoznának a döntéshozók.

A térség növekedési kilátásai ugyanakkor a világ más régióihoz viszonyítva még mindig gyengék, és még mindig számos feszültség terheli az európai gazdaságokat. A befektetési igazgató arra is figyelmeztet, hogy a várható rövid távú sikerek miatt ismét feledésbe merülhetnek a régió hosszú távú versenyképességi problémái. Pedig ilyenek is akadnak szép számmal: az adósságráták még mindig nagyon magasak, sok ország üzemeltet fenntarthatatlan jóléti rendszereket, rugalmatlanok a munkaerőpiacok, és súlyos demográfiai problémák terhelik a nyugdíjrendszereket.

A nagyobb ívű átalakításoknak azonban nem kedvez a politikai széljárás. Görögországban választást nyert a megszorításokat elutasító Sziriza, de más országokban is látványosan erősödnek az európai intézményekkel szemben kritikus radikális szervezetek. A görög feszültség a felszíni huzavonák után nagy valószínűséggel meg fog oldódni, ám Európa hamarosan még nagyobb kihívások elé kerülhet, ha a nagyobb államokban – például Spanyolországban – szintén radikalizálódás lesz a korábbi megszorító politika eredménye.

Közép-Kelet-Európa országai komoly haszonélvezői lehetnek a pozitív fordulatnak – véli Forián-Szabó Gergely. Igaz ugyan, hogy erre a térségre az orosz–ukrán feszültség erőteljesebben hat, viszont az adósságráták alacsonyabbak, mint Nyugat-Európában, a munkaerőpiacok rugalmasabbak, a jóléti rendszereket részben már átalakították, ezért jobb a versenyképesség és nagyobb a termelékenységi tartalék is, ami kedvező feltételek mellett gyorsabb felzárkózást eredményezhet.

"Az európai kötvénypiacokon már nem sok tartalékot látunk, de a részvénypiacokban még vannak lehetőségek" – vonta le a következtetéseket a Pioneer igazgatója. Az európai kötvények az EKB beharangozott vásárlásai miatt minden összehasonlításban drágának bizonyulnak, de a részvénypiacokban a fundamentális mutatók és a makrokörnyezet alapján nagyobb tere lehet a további emelkedésnek.