Óvatos, de optimista Brüsszel
Kis napsütést hozott a brüsszeli hóesésbe az Európai Bizottság: a testület téli gazdasági előrejelzése szerint idén egyetlen tagországban sem várható visszaesés. Erre 2007 óta nem volt példa – emelte ki a prognózist bemutató sajtótájékoztatón Pierre Moscovici, a bizottság gazdasági és pénzügyekért felelős tagja. A francia politikus szerint az ad optimizmusra okot, hogy lassan kezdenek beérni a megkezdett reformok – ez azt is jelenti persze, hogy az euróválságban érintett országokban folytatott szigorú kiigazítási politika enyhülni kezdett.
A pozitív hatások között a legfőbb az alacsony olajár, a kedvező kamatkörnyezet, illetve az euró árfolyamának kitartó esése, ami az európai exportőröket segíti. A növekedés motorjának – a világgazdaság bizonytalanságai nyomán a következő években stagnáló kivitel miatt – a belső kereslet erősödését tartja a bizottság, párhuzamosan azzal, hogy lassan csökkenésnek indulhat a jó ideje 10 százalék fölött lévő munkanélküliség is. Ami az Európai Központi Bank (EKB) mennyiségi lazítási programját illeti, Moscovici enyhe javulást remél, hozzátéve, hogy így is sokáig fennmarad a rendkívül „alacsony infláció” - egész pontosan 0,1 százalékos deflációt jósolnak az eurózónában az év egészére. (Úgy tudjuk, a prognózist egy nappal az után zárták le, hogy az EKB bejelentette a havi 60 milliárd eurós programot, így annak hatásait a bizottság szakértői nem tudták megjósolni.)
Abban senki nem kételkedik, hogy a program segíthet az európai gazdaság jelenlegi fő problémájának, az alacsony beruházási aktivitásnak a leküzdésében. Brüsszel erre az évre 0,6, jövőre pedig 0,9 százalékos bővüléssel számol ezen a téren, míg a 2014-est 0,4 százalékra becsülik – vagyis még mindig nem tért vissza az aktivitás a válság előtti szintre. A Jean-Claude Juncker bizottsági elnök nevével fémjelzett beruházási terv is legkorábban jövőre érezteti hatását, elsősorban az építőiparban, illetve a közberuházásoknál – vélik a szakértők.
A negatív kockázatok között a bizottság a geopolitikai bizonytalanságokat is kiemelte. Itt elsősorban az Oroszországgal fennálló konfliktust kell figyelembe venni; a prognózis lezárásakor még azzal számoltak, hogy egy év után enyhülhetnek az ukrajnai konfliktus miatt bevezetett intézkedések, most azonban már hosszabbítással és további szigorítással kalkulálnak.
Mindent összevetve átlagosan 1,7 százalékos növekedést jósol a bizottság az EU-ban, és 1,3 százalékost az eurózónának. Recesszió ugyan sehol nem várható, ám az egyes országok teljesítménye között jelentősek a különbségek, és ez Brüsszel szerint nem is fog változni a következő években sem. Ezt az eltérő költségvetési mozgástéren kívül a hitelfeltételek közötti különbségek magyarázzák, de az is, hogy az olajárak alakulása nem egyenlő mértékben befolyásolja az ipar jövedelmezőségét. Ugyanígy az euró gyengülése is másképp hat az exportorientált országokra, mint azokra, amelyeknél a belső fogyasztás határozza meg a gazdasági teljesítményt. Ez áll a hátterében annak, hogy Horvátországban mindössze 0,2 százalékos bővülést jósolnak (ez a leggyengébb a 28 tag közül), Írországban ezzel szemben 3,5 százalékkal nőhet a GDP – akárcsak az Egyesült Államokban.
Magyarország esetében 2,4 százalékos GDP-növekedést prognosztizál a jelentés, ami jóval magasabb az uniós átlagnál, ám lassulást jelez a 2014-es 3,3 százalékos bővüléshez képest. A magyar kormány prognózisa 2,5 százalékról szól. A bizottság emlékeztet: a 2014-es, kiemelkedően magas növekedést elsősorban olyan egyszeri tényezők hajtották, mint az előző uniós költségvetési időszakból érkező források lehívásának gyorsulása vagy a Magyar Nemzeti Bank növekedési hitelprogramja, de már az év második felében látszottak a lassulás jelei. A beruházási aktivitás lassulása miatt a növekedés jövőre 1,9 százalékra csökkenhet. Ezt az is magyarázza, hogy – 2015-tel ellentétben– már kifutnak a 2007-2013-as uniós költségvetési periódus kifizetései. Pozitív hatása lehet viszont 2016-ban annak, hogy a csökkenő exportkereslet újra növekedésnek indulhat.
Brüsszel a munkanélküliség további csökkenését vetíti előre: jóval 7,5 százalék alatti szintet jósol a prognózis, hozzátéve, ezt a közfoglalkoztatás növelése magyarázza, nem a magánszektor bővülése. Utóbbi esetében a vártnál alacsonyabb infláció foghatja vissza a növekedést, illetve a béremelést. 2015-re egyébként 0,8 százalékos inflációval számolnak, míg jövőre 2,8 százalékot jósol a prognózis.
A közfinanszírozás egyensúlya enyhén javulhat, az államháztartási deficit idén és jövőre is a 3 százalékos határérték alatt maradhat, 2,7, illetve – további reformok nélkül – 2,5 százalékon. A legnagyobb kockázatot a közfinanszírozás esetében a bizottság szerint az önkormányzatok jelentik.
A GDP-arányos államadósságot ez év végére 77,2 százalékra várják, a 2014. végit viszont 77,7 százalékra becsülte a bizottság, ami emelkedést jelent a 2013-as 77,3 százalékhoz képest. A csökkentés fő akadálya a bizottság szerint az uniós források előfinanszírozása és a gyenge forintárfolyam. Az arány javulása jövőre gyorsulhat fel Brüsszel szerint, 2016 végére a GDP 76,1 százalékára mérséklődhet az államadósság.
A forint a hibás a makacs adósságarányért
Reálisnak nevezte az Európai Bizottság Magyarországra vonatkozó növekedési előrejelzését Török Zoltán. A Raiffeisen Bank vezető közgazdásza lapunknak elmondta, hogy a hitelezés életre kelhet, és jövőre még tovább erősödhet, ami a beruházások visszaesését tompíthatja. A bizottság 1 százalékos esést vár a beruházásokban 2016-ra az idei 3,1 százalékos növekedés után, de a Raiffeisen elemzője szerint túl pesszimista a jóslat. A második kritikus pont az infláció – folytatta a szakértő, aki a bizottság 0,8 százalékos előrejelzésével szemben nulla százalékhoz közeli inflációt vár az idei évre. A bizottság szerint tavaly 0,4 százalékponttal 77,7 százalékra emelkedett a GDP-arányos adósság. Török Zoltán kiemelte: a forint árfolyama hat százalékot esett egy év alatt, ami megemelte az adósságrátát. Árfolyamváltozás nélkül 76 százalékra csökkent volna, de a teljes adósság mintegy 40 százaléka devizában van. A bizottság lassú csökkenéssel számol a következő évekre, a Raiffeisen elemzője azonban azt mondja, hogy még annyival sem fog apadni az adósság, mint a bizottság várja, mert a forint folyamatosan gyengülni fog.
A bizottság szerint tavaly 0,4 százalékponttal 77,7 százalékra emelkedett a GDP-arányos adósság. Török Zoltán kiemelte: a forint árfolyama hat százalékot esett egy év alatt, ami megemelte az adósságrátát. Árfolyamváltozás nélkül 76 százalékra csökkent volna, de a teljes adósság mintegy 40 százaléka devizában van. A bizottság lassú csökkenéssel számol a következő évekre, a Raiffeisen elemzője azonban azt mondja, hogy még annyival sem fog apadni az adósság, mint a bizottság várja, mert a forint folyamatosan gyengülni fog.-->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.