Az áfacsökkentés segített a tartóknak

Amennyiben az Európai Bizottság is elfogadja a magyar terveket, összesen 300 milliárd forintnyi uniós forrást kaphat az élelmiszerfeldolgozás az évtized végéig tartó uniós ciklusban – mondta el Zsigó Róbert tegnap a Magyar Húsiparosok Szövetsége által rendezett hagyományos húsvéti sajtóeseményén. A Földművelésügyi Minisztérium (FM) élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkára hozzátette: a magyar kormány szándékai szerint 200 milliárdot a vidékfejlesztési forrásokból, 100 milliárdot pedig a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) által kezelt gazdaságfejlesztési forrásokból kaphat az élelmiszeripar. Zsigó Róbert hangsúlyozta: ezek a számok a magyar kormány szándékait tükrözik, végleges brüsszeli döntésről még nincs szó.

A helyettes államtitkár szerint, amennyiben azonban ezeket a támogatási terveket végre tudják hajtani, a ciklus végére az ágazat jövedelmezősége a nulla körüli szintről 4-5 százalékra nőhet, és 10-15 ezer munkahely jöhet létre a fejlesztéseknek köszönhetően.

Zsigó Róbert ugyanakkor elismerte: az élelmiszeripar a leginkább tőkeszegény ágazat, ebben a rendszerváltás utáni privatizáció, a kereskedelmi láncok árpolitikája és a hitelhez jutás nehézségei is szerepet játszanak. Ez utóbbi, vagyis a forrásszűke miatt a hazai feldolgozók technológiai lemaradásban vannak a nyugati versenytársakhoz képest, ez csökkenő hatékonyságot és a versenyképesség fokozatos elvesztését eredményezi. A helyettes államtitkár szerint ezért is elengedhetetlen az ágazat támogatása.

A meghirdetett támogatási keretszámok nem állnak rendelkezésre a hazai húsipar meghatározó cégei számára – figyelmeztetett ugyanakkor Éder Tamás. A Magyar Húsiparosok Szövetségének társadalmi elnöke emlékeztetett: ha a kormány szándéka meg is valósul, a vidékfejlesztési források a kisebb, a gazdaságfejlesztési források pedig a közepes vállalkozásoknak szólnak, félő ezért, hogy a nagyobb, sokakat foglalkoztató cégek nem tudnak fejleszteni.

Éder Tamás ugyanakkor pozitív fejleményekről is beszámolt: a koca állatjóléti támogatás bevezetésének jelentős pozitív hatása lesz a kocatartókra. Az elnök szerint továbbá a statisztikákból látszik: elindult a fehéredés folyamata azon a területen, ahol megvalósult az áfacsökkentés. Vélhetően az 5 százalékra csökkent forgalmi adó hatására tavaly 8 százalékkal nőtt a levágott sertések száma, és meghaladta a 4 millió darabot. Az áfacsökkentés mellett ebben szerepet játszottak az elmúlt 5-6 év fejlesztései és támogatásai is – tette hozzá. Éder Tamás „döbbenetesnek” nevezte azt is, hogy az élősertés-behozatal negyedével csökkent tavaly – ez valószínűleg a papíron utaztatás visszaszorulásának köszönhető-

Figyelemreméltó ugyanakkor, hogy bár a vágás és a sertéshús fogyasztása is nőtt, közben a feldolgozás 10 százalékkal csökkent. Ennek okait csak találgatni lehet, de valószínűleg a vágásban korábban tevékenykedő csalók a feldolgozásban lettek érdekeltek. „mindez jól jelzi, hogy ahol az áfacsökkentés megvalósult, ott a fehéredés folyamata is elindult” – tette hozzá Éder Tamás.