Senki földje lett a cári üdülőhelyből

Gazdasági senki földje – így jellemezte a Bloomberg tudósítója a Krímet, amelyet Oroszország éppen egy éve annektált Ukrajnától. Moszkva a hivatalosan egy népszavazással megtámogatott lépést „az anyaföldhöz való visszatérésnek” nevezte, ezen túl azonban nem sokat tett azért, hogy a kétmilliós lakosságú, 27 ezer négyzetkilométeres félsziget felvirágozzék.
Persze ha nem számítjuk azt, hogy hírek szerint több ezer céget államosított az szimferopoli vezetés. Az ukrán oligarchák túlzott befolyásának letörésére irányuló törekvésként magyarázott lépés ahhoz vezetett, hogy számos nemzetközi cég is távozott, ahogy a nemzetközi bankok – köztük az Ukrajnában is érdekeltséget működtető OTP – is elhagyták a tartományt.

Ennél is nagyobb csapás volt azonban a Krímben élők számára az, amikor a washingtoni vezetés nyomására a Mastercard és a Visa, vagyis a legnagyobb kártyakibocsátó cégek decemberben leállították működésüket. Emiatt gyakorlatilag készpénzforgalomra korlátozódik a gazdasági élet.
A készpénz pedig folyamatosan veszít az értékéből, még erőteljesebben is, mint Oroszország többi részén. A területen ugyanis még égetőbb az áruhiány: a hagyományos, Ukrajnából történő szállítás lehetetlenné vált, új kapcsolatok pedig nem létesültek – a Moszkva által a nyugati országokkal szemben elrendelt élelmiszer-embargó meg is akadályozná ezt. A 38 százalékos inflációt elsősorban a gyorsan növekvő élelmiszerárak hajtják. Az egyetlen szállítási útvonal ugyanis az Oroszországból érkező, jórészt az időjárástól függő kompjárat. A helyzetet jellemzi azonban, hogy orosz áruházlánc nem lépett be a krími piacra – jegyzi meg a Bloomberg.

A nagyobb orosz bankok is távol maradtak egyelőre, és új befeketők is.
Rövid távon javulásra senki nem lát reményt annak ellenére, hogy az oroszok a vámmentesség mellett adókedvezményeket ígértek a hatalomátvétel után. Az első nagyobb, 30 millió dollár értékű beruházásokat a napokban jelentette be Szergej Akszenov krími elnök, aki azt reméli, előbb-utóbb feloldják az uniós befektetési tilalmat is. A tagországok által decemberben bevezetett intézkedés a tőkeáramláson kívül tiltja a technológia, a know-how exportját is a félsziget felé, de az infrastrukturális beruházásokban sem vehetnek részt uniós cégek.

Nem mintha lennének ilyen beruházások: az orosz kormány a héten jelentette be, hogy halasztani kényszerülnek a korábban ígért útépítéseket is. Oleg Szaveljev, a krími ügyekért felelős miniszter a csúszást a költségvetési megszorításokkal magyarázta, ezt pedig azzal, hogy jelentősen csökkent az ország fő exportcikkének számító energiahordozók ára. A moszkvai pénzügyminisztérium közlése szerint Oroszország tavaly 2 milliárd dollárnyi rubelt költött a Krím támogatására – az évtized végéig ennek több mint ötszörösét ígérték a fejlesztésekre, ám ezeknek a forrása sem tisztázott.

Vannak azonban olyan fejlesztések, amelyeket nem halaszthat el Moszkva: az energiahálózatok, elsősorban a víz és a villamos energia szállítási útvonalának kiépítését. Az ukránoktól való függés ugyanis mindenképpen kockázatos – a földgázon kívül decemberben egy időre az áramellátást is leállította Kijev, a vízszállítás csökkentése nyomán pedig drasztikusan csökkent az öntözésbe bevont termőföldek aránya. Némi vigaszt jelent, hogy miután februárban az ukrán fél leállította a Gazpromtól érkező földgáz továbbítását a Krím felé, az oroszok már ingyen szállítják az energiahordozót a félsziget felé.

A legnagyobb problémát azonban az okozza, hogy a valamikori cári üdülőhely fő bevételi forrásának tartott idegenforgalom jelentősen visszaesett: 2014-ben harmadával, négymillióra csökkent a beutazók száma. Moszkva ugyan még tavaly tavasszal szervezett utakat ígért, ám ezek aligha kompenzálhatják azt, hogy a korábban a turisták 70 százalékát kitevő ukránok eltűntek a félszigetről.

Orosz fegyverek a Krímben

A kijevi államcsínyt követően Oroszország készen állt atomfegyvereinek készenlétbe helyezésére is – erről Vlagyimir Putyin beszélt a Rosszija 1 állami televízió Krímről szóló dokumentumfilmjében. Az orosz államfő az interjúban először ismerte el, hogy már a Krím függetlenségéről 2014. március 16-án rendezett népszavazást megelőzően is katonákkal készültek az ukrán hadsereg blokkolására. Tavaly február végén jelzés nélküli fegyveresek szállták meg a parlamentet, majd a félsziget stratégiai létesítményeit. Putyin szerint ezzel a népszavazit kiíró krími parlament munkáját kellett biztosítani. Tegnap egyébként az orosz honvédelmi minisztérium egy név nélkül nyilatkozó illetékese arról beszélt: Tu-22M3-as típusú, rakétahordozó hadászati nehézbombázókat vezényelnek a Krímbe az orosz hadsereg egységeinek váratlan ellenőrzése során.