A héten se lesz görög reformterv
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságHolnap sem nyújtja be a reformjait tartalmazó javaslatcsomagot az euróövezeti pénzügyminisztereknek az athéni kormány. A sokadik halasztásról Thomas Wieser, az Eurogroup Görögországgal foglalkozó munkacsoportjának elnöke beszélt a Reutersnek. Az osztrák politikus ugyanakkor cáfolta, hogy a hitelprogram módosításáról szóló tárgyalások megrekedése miatt a dél-európai ország fizetésképtelenné válna. „A likviditás kissé szűkös, ám a görög államkasszában található pénznek júniusig elegendőnek kell lennie” – nyugtatott Wieser az ORF tévécsatornának adott interjújában.
Arról nem beszélt, hogy a likviditás fenntartásához milyen eszközöket vet be Athén. A legújabb módszer, az állami pénzalapok készpénztartalékainak hétfőn este bejelentett rekvirálása Dimitrisz Mardasz pénzügyminiszter-helyettes tegnapi nyilatkozata szerint 2,5 milliárd eurót hozhat, ezzel május végéig húzhatja ki az ország a legrosszabb esetben is – vagyis ha nem születik addig az időpontig megállapodás a hitelezőkkel. A politikus elismerte azt is, hogy korábban úgy tűnt, 350–400 millió euró is hiányozhat a közszférában dolgozók fizetésének, illetve a nyugdíjaknak a fedezésére, ám a nyugdíjalapból szerzett kölcsönnel végül biztosítani tudták a szükséges forrást.
A legújabb céldátum május 11-e, ezt követően juthat hozzá új forrásokhoz az ország. Ez mindössze egy napra van attól a határidőtől, amikor Athénnak 950 millió eurót kell törlesztenie a Nemzetközi Valutaalapnak. Kérdés, elegendő lesz-e a következő két és fél hét a megállapodásra, különösen annak fényében, hogy Athén továbbra is elutasít olyan, a hitelezők által sarkalatos intézkedésnek tartott reformokat, mint a nyugdíjrendszer hatékonyabbá tétele vagy az áfaellenőrzés szigorítása a turisták által látogatott szigeteken – emeli ki a Reuters.
Remények szerint a folyamat gyorsabb ütemet vehet Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök és Angela Merkel német kancellár mai kétoldalú találkozója után, amelyet a bevándorlással kapcsolatban szervezett rendkívüli EU-csúcs szünetében tartanak Brüsszelben. Más kérdés, hogy amíg korábban Berlint tartották a Sziriza-kormány által remélt kedvezményes elbírálás fő akadályozójának, ma már gyakorlatilag valamennyi euróövezeti kormány élesen bírálja a kabinet nyilatkozatait és megmozdulásait.
