A hiánycél biztosan tartható, de alternatív forgatókönyvek is jöhetnek

Kifejezetten jó helyzetben láthat neki a jövő évi költségvetés készítésének a kormányzat – hangsúlyozza Suppan Gergely, a TakarékBank vezető közgazdásza, aki szerint a gazdaság ciklikus folyamatai most támogatják a gazdaságpolitikai célokat. A vártnál nagyobb tavalyi és idei gazdasági növekedés mellett óriási megtakarítást jelent a büdzsének a hozamok esése: a nagyjából évi 1200 milliárd forintos állami kamatfizetés néhány éven belül a felére eshet vissza, ami önmagában is 600 milliárdos mozgásteret teremt a kormánynak. Ezt tovább növeli a gazdaság fehéredéséből – az online pénztárgépek vagy az új áruforgalmi ellenőrző rendszer bevezetésének hatásaiból – származó jelentős többletbevétel is. Suppan Gergely arra számít, hogy idén a tervezett 2,4 százalék helyett 2,2 százalékos lehet majd az államháztartás GDP-arányos hiánya, jövőre pedig könnyedén kitűzhető lesz a 2 százalékos cél is, miközben marad fedezet a kormányzati programok megvalósítására. Az elemző azt mondja: nagy osztogatásra nem biztos, hogy lehetőség lesz, továbbra is fontos maradhat a költségvetési óvatosság a kormány számára, hiszen a hiány mérséklése mellett az adósság csökkentése is kiemelkedő jelentőségű maradhat.

Bár a végső döntéseket nem ismerjük, kialakítható egy olyan kedvező gazdaságpolitikai mix, amelyben pótolni lehet az uniós ciklusváltás miatt jövőre kieső beruházásokat – vélekedik az elemző. A bankadó már-már kőbe vésett jövő évi csökkentése mellé szerinte jó volna társítani a társasági adó mérséklését, hiszen az lendületet adhat a gazdaságnak. Ezt érdemes lehet más lépésekkel is ötvözni. Ilyen lehet akár a munkára rakodó terhek mérséklése, aminek most az szja-csökkentés a logikus lépése, hiszen az egészségügyi kassza problémái miatt aligha képzelhető el járulékcsökkentés. De az elemző szerint el lehet gondolkodni célzott áfacsökkentésekben is: például a lakáspiacon a beruházásoknak óriási lendületet adhatna az alacsonyabb forgalmi adó – akár a szuperkedvezményes 5 százalékos kulcsot is bevezethetnék –, és a magyar turizmus versenyképességét is lehetne növelni hasonló mérsékléssel a vendéglátás területén.

Suppan Gergely szerint a nagyobb mozgástér segítségével a kormányzat autópálya-építési programjának megvalósítása mellett is lehetne olyan, közvetlen költségvetési hatásaiban 100-200 milliárdos adócsökkentéseket megvalósítani, amelyek segítenék a növekedést. További előnyt jelenthetne, ha a hitelminősítők ezt látva valóban befektetésre ajánlott kategóriába sorolnák az országot, mert ez tovább csökkentené a hozamokat, ami még jobban növelné a költségvetési mozgásteret is.

A GDP 3 százaléka alatt marad jövőre a kormányzati hiánycél és a tényleges hiány is – erre számít Kondrát Zsolt, az MKB Bank vezető elemzője a jövő évi költségvetéssel kapcsolatban. Ha kis mértékben is, de tovább csökken majd az adósság is, amennyiben a forint árfolyama nem gyengül jelentősebben. Kockázatot jelenthet azonban a strukturális egyenleg alakulása, hiszen ez tavaly is romlott. A kormányzat a nagyobb növekedésből és a gazdaság fehérítéséből származó bevételeket láthatóan a számára fontos programok (adócsökkentés, autópálya-építés stb.) indítására kívánja felhasználni, így valószínű, hogy jelentős hiánycsökkentésre nem lehet számítani a következő évben. Fel kell majd készülni viszont az esetleges rosszabb időkre is – hívja fel a figyelmet az elemző, aki szerint középtávon a paksi beruházás költségeinek megjelenése miatt is mérsékelni kell a központi deficitet.