A középréteg létszáma csökken a társadalom polarizálódásával
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság Fejlődés A tíz évvel korábbinál kevesebben tartoztak a középrétegekhez 2011-ben – mondta Huszár Ákos, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kutatója egy tegnapi konferencián. Nőtt a magas presztízsű szellemi foglalkoztatottak aránya, de emelkedett a képzettséget nem igénylő munkát végzők és leszakadók aránya is – fejtette ki, vagyis a népszámlálás adatait vizsgálva tíz év alatt polarizálódott a társadalom. Záhonyi Márta, A társadalom rétegződése című kötet egyik szerzője szerint jelentősen nőtt a felsőfokú végzettségűek aránya még a betanított munkát végzők körében is. Ez azt jelenti, hogy a magasabban kvalifikáltak egyre inkább kiszorítják az alacsony végzettségűeket a munkaerőpiacról.
Valószínűleg nem csak a 2011-es népszámlálás előtti tíz évben láthattuk a polarizálódás növekedését, utána sem fordultak meg a folyamatok. Erre utal a KSH egy másik, a fenntartható fejlődésről szóló kiadványa, amely szerint a szegénységi arány nőtt Magyarországon az elmúlt években, de még így is alacsonyabb, mint az Európai Unióban. A tartós szegénységben élők aránya – akik évekig nem érik el a mediánjövedelem 60 százalékát – az utóbbi években 8–9 százalék körül alakult, ami szintén kedvezőbb az EU átlagánál. Inkább a férfiakra igaz a tartós szegénység, pedig az adatok alapján 15-17 százalékkal magasabb a jövedelmük, mint a nőknek. A keresetek közötti különbség hosszú távon csökkenő (az ezredforduló előtt még 20 százalék felett volt), de az elmúlt pár évben kissé növekedett.
A hivatal azt is megállapította, hogy a jövedelemegyenlőtlenség Magyarországon az EU-átlag alatt van, ám az elmúlt években tágult a legszegényebbek és a leggazdagabbak közötti szakadék. A felső és az alsó jövedelmi ötöd jövedelmeinek hányadosa 2005-ben 4 volt, majd 2010-re 3,4-re csökkent. Az ezt követő években a mutatószám évről évre növekedett, és 2013-ra elérte a 4,2-es értéket.
