Indokolatlan veszélyek az off-shore szabályozás miatt

A közpénzek felhasználásával kapcsolatos „off-shore ellenes” jogszabálycsomagot azzal a céllal vezették be 2011-ben, hogy az ellenőrizhetetlen tulajdonosi hátterű off-shore cégek ne juthassanak hazai és uniós közpénzforrásokhoz, a jogalkotó azonban túllőtt a célon. A szabályozás olyan vállalkozásokat is csapdába ejthet, amelyeknél sem a szándéka, sem a lehetősége nem áll fent a közpénzek nem kívánt felhasználásának – figyelmeztetett Csővári István, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda vezető ügyvédje –, és éppen azokat sújtja leginkább, amelyeknek a Magyarországra csábítása a mindenkori gazdaságpolitikai törekvések kiemelt prioritása.

Ezeknek a külföldi vállalkozásoknak sokszor azért kell átstrukturálniuk tulajdonosi szerkezetüket, hogy állami támogatásban részesülhessenek vagy közbeszerzésen indulhassanak. Rosszabb esetben pedig – ha a társaságcsoport a csapdákat nem ismerte fel – kamatostul kell visszafizetnie a kapott támogatást. A szabályrendszer célja kétségbevonhatatlan, ám a megszövegezése indokolatlanul sújt számos olyan, főként multinacionális cégcsoporthoz tartozó hazai vállalkozást is, amelynek sem a működése, sem a tulajdonosi szerkezete nem átláthatatlan.

Az egyik probléma az, hogy minden olyan magyar vállalkozás átláthatatlannak minősül, amelynek a tulajdonosi struktúrájában van olyan – akár csak egyetlenegy – legalább 25 százalékos közvetlen vagy közvetett részesedéssel rendelkező külföldi társaság, amely nem tagja az Európai Uniónak, az Európai Gazdasági Térségnek, az OECD-nek, és amellyel Magyarország nem kötött kettős adóztatási egyezményt. Ez a gyakorlatban majdnem minden amerikai tulajdonú céget érint, mivel az egyesült államokbeli multik jellemzően egy Bermudán bejegyzett – de nem átláthatatlan tulajdonú – cégen keresztül tulajdonolják az USA-n kívüli leányvállalataikat. Mivel Magyarország és Bermuda között nincsen kettős adóztatási egyezmény, és Bermuda egyik említett szervezetnek sem tagja, a magyar vállalat máris átláthatatlannak minősül.