Lassult az áresés

Márciusban már sokkal kevésbé csökkentek az árak, mint az év első két hónapjában. A Központi Statisztikai Hivatal szerint éves szinten átlagosan 0,6 százalékkal lett olcsóbb az élet, miközben az elemzők 0,7–0,9 százalékos áresésre számítottak. Egyre inkább az látszik, hogy kezdjük magunk mögött hagyni a rekord mértékű árcsökkenési ütemeket – januárban 1,4, februárban 1 százalékos volt az áresés –, de még hosszú hónapokig negatív maradhat az index.

Éves összehasonlításban a rezsicsökkentés hatása még most is érződik és a tavalyinál sokkal alacsonyabb globális olajárak is negatív tartományban tartják az indexet. Februárhoz képest azonban emelkedett a fogyasztói árindex: a 0,6 százalékos drágulás mögött leginkább az áll, hogy az olajár korrekciója miatt az üzemanyagok több mint 5 százalékkal drágultak. Mindez mutatja, hogy az árindexet nagymértékben befolyásolja az olajár elmúlt időszakban tapasztalt ingadozása. Éppen ezért érdemes megnézni a szezonálisan igazított maginfláció alakulását (ami kiszűri például az energiaárak változását), ami 1 százalékos áremelkedési ütemet mutatott tavaly márciushoz képest. Februárhoz viszonyítva nem változott a maginfláció.

Egy év alatt a tartós fogyasztási cikkek és a ruhák olcsóbbak lettek, miközben a szolgáltatások, a szeszes italok és dohányáruk drágultak. Kerékgyártó Imre, a Commerzbank szakértője szerint kedvező az infláció elmozdulása a pozitív tartomány felé, vagyis a deflációs félelmek csökkenése jótékonyan hat a gazdaságra. Az erősebb forint lefelé, a lakossági fogyasztás emelkedése felfelé hajthatja az inflációt. A forint árfolyama tegnap remek formában volt, és egészen 296,5-ös szintig erősödött az euróval szemben a reggeli 298,5-ről.

Gárgyán Eszter, a Citi vezető közgazdásza a Világgazdaságnak azt mondta, hogy az inflációs várakozások mérséklődését fogják mutatni a bejövő adatok, amely már a szolgáltatások inflációjának lassulásában is látszik. „Néhány tartós fogyasztási cikk ára emelkedett, de a várakozások csökkennek” – tette hozzá.

Középtávon azonban ettől eltérő kép rajzolódik ki. Gárgyán kiemelte, hogy a gazdasági növekedés erős, amelyet most újabb stimulus fog támogatni a növekedési hitelprogram kiterjesztésével, ráadásul lassan javul a munkaerőpiac is. A külső gazdasági környezet is egyre kedvezőbb, mindez pedig előbb-utóbb meg fogja emelni az inflációt.

Az idei első negyedévben átlagosan 1 százalékkal voltak alacsonyabbak az árak, mint az előző év azonos időszakában. Elemzők szerint 2015-ben a tavalyi 0,2 százalékos áreséshez hasonló mértékben csökkenhetnek a fogyasztói árak. Az MNB egyelőre arra számít, hogy idén stagnálni fog az árindex.

Kerékgyártó Imre szerint nincs veszélyben a jegybank újból megkezdett kamatcsökkentési folyamata. Márciusban 15 bázisponttal, 1,95 százalékra vágta a kamatot az MNB. Gárgyán úgy látja, hogy rövid távon a kamatvágási sztorit támasztják alá az adatok – amelyet a forint árfolyama is támogat –, így az MNB egészen 1,5 százalékig csökkenheti az irányadó rátát. Ha viszont tartósan erős marad a forint, akkor még alacsonyabban lehet a kamatmélypont.

Emelkedtek az árak havi alapon

Februárhoz képest az élelmiszerek ára 0,4 százalékkal nőtt, ami az idényáras élelmiszerek, a burgonya, friss zöldség, gyümölcs 3,5 százalékos drágulásának következménye. (Az élelmiszerárak 1968 óta tavaly először csökkentek.) A 0,6 százalékos havi átlag feletti mértékben, 0,8 százalékkal emelkedett a ruhák ára. A tartós fogyasztási cikkek 0,4, a szeszes italok, dohányáruk 0,2, a szolgáltatások 0,1 százalékkal drágultak egy hónap alatt. A háztartási energia ára 0,1 százalékkal csökkent, a palackos gázért 2,2 százalékkal kellett kevesebbet fizetni.