A pénzpiaci és a kötvényalapok után a harmadik legnépszerűbb alapkategóriává nőtték ki magukat az idén februárra a vegyes alapok. Március végén pedig a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetségének (Bamosz) adatai szerint már jóval 700 milliárd forint fölött volt a konstrukciók vagyona, holott két-három évvel ezelőtt ezekben az állampapírokat és jellegű befektetéseket is tartó konstrukciókban még alig több mint 100 milliárd forint volt csak. A vegyes alapok nagyjából 2013 elején kezdtek látványos növekedésbe, azóta az ötszörösére hízott a vagyonuk.
Nagyon sok kisbefektető fordult a befektetési alapok felé, pénz pedig alapvetően három alapkategóriába ment: a kötvény-, az abszolút hozamú és a vegyes alapokba – magyarázza Horváth István, a vegyes alapok piacán vezetőnek számító K&H Alapkezelő befektetési igazgatója. Az abszolút hozamú és a vegyes alapoknak hasonló a célcsoportja: olyan befektetőknek szánják, akik nem maguk szeretnének az eszközök között válogatni, inkább az alapkezelőkre bízzák a döntést. A magas kockázatot nem kedvelik a kisbefektetők: a legtöbb pénz az alacsony kockázatú hagyományos vegyes alapokba, vagy pedig a 90-95 százalékos tőkevédelmet nyújtó, algoritmusokon alapuló árfolyamvédett vegyes alapokba kerül – magyarázza Horváth.
A legnagyobb vegyes alap az Erste Megtakarítási Alapok Alapja már 85 milliárd forintnál is több pénzt kezel, de a K&H-nak is van három olyan alapja is, amelyeknek a vagyona meghaladja az 50 milliárd forintot. A legnagyobb közülük egy óvatos vegyes alap, amelyben már 74 milliárd forint található. A vegyes alapok piacát a K&H vezeti, körülbelül 340 milliárd forintot kezelnek ilyen konstrukciókban, az ezüstérmes Ersténél csak fele ekkora van, a harmadik legnagyobb szereplő pedig a Concorde Alapkezelő, ők nem egészen 90 milliárd forintot kezelnek vegyes alapokban.
A viszonylag limitált kockázat ellenére ezek az alapok mostanában egyáltalán nem teljesítenek rosszul. Egy kézen meg lehet számolni a több mint 70 alap között azokat, amelyek az idén mínuszban állnak, ezek közül az egyik egy megszűnés alatt álló aberdeenes alap, a többit pedig vagy a Quaestor, vagy pedig az Access Befektetési Alapkezelő kezeli, mindkettő felfüggesztette a befektetési jegyeik forgalmazását a Buda-Cash, illetve a Quaestor csődje miatt. Jóval több az olyan alap, amelyik az első három hónapban 5 százalékosnál is nagyobb hozamot ért el, az elmúlt 12 hónap során pedig a kétszámjegyű hozamok sem ritkák.
Az értékesítésben ugyan a kezelt vagyon alapján le van maradva, a hozamok területén viszont az elmúlt években a Pioneer Alapkezelő vitte a prímet, vegyes alapjaik az utóbbi 12 hónapban 14-19 százalék közötti nyereséget értek el, sőt hároméves időtávon is minden alapjuk kétszámjegyű nyereséget produkált. Nem lehet panasz a Concorde Alapkezelő főleg privátbanki körben értékesített vegyes alapjaira sem, de a K&H kifejezetten lakossági befektetőknek ajánlott konstrukcióin is szépen lehetett keresni. A 90 százalékos vagyonvédelmet ígérő alapok az idén 6,5-12,2 százalék között hoztak, az elmúlt évben pedig 8-10 százalékot lehetett velük nyerni.
