Megtorpant az amerikai gazdaság

Mindössze 0,2 százalékos éves tempót diktált az amerikai gazdaság az első negyedévben, szemben a megelőző három hónap 2,2 százalékos és a tavaly nyári ötszázalékos irammal. A kereskedelmi minisztérium szerdán reggel, a jegybanki ülés alatt tette közzé első becslését. Az elemzők egyszázalékos ütemre számítottak, annak következtében, hogy idén is rendkívül zord téli időjárás köszöntött az Egyesült Államokra, a nyugati parti kikötők munkáját pedig sztrájkok akasztották meg. Márciusban a vártnál sokkal kevesebb, mindössze 126 ezer munkahely keletkezett, de a munkanélküliségi ráta 5,5 százalék maradt. Igaz, öt százalék alá kellene süllyednie ahhoz, hogy a bérek érdemben emelkedni kezdjenek, s ezúttal jótékony hatást gyakoroljanak az inflációra, amelynek üteme nagyon elmarad a jegybank kétszázalékos céljától. A mutató februárban és márciusban is 0,2 százalékon állt, szemben a januári mínusz 0,7 százalékkal, ami nyilvánvalóan pozitív elmozdulás, és utal az energiaárak megszilárdulására és némi emelkedésére. Az elemzők várakozását az elmúlt időszakban alulmúlták az ipari termelés, a kiskereskedelmi forgalom és a lakásépítés adatai is.

A bruttó hazai termék (GDP) első negyedévi alakulásáról közölt számok megerősítik a romlást érzékelő feltételezéseket. Az erős dollár miatt az első három hónapban bő hét százalékkal zsugorodott az export és közben bővült az import. A tavaly nyár óta felére esett olajár miatt elmaradtak beruházások a bányászatban, ugyanakkor az olcsóbb energia hatása nem mutatkozott meg a fogyasztásban, vélhetően a hideg tél miatt. A gazdaság azonban tavaly is megroggyant az első negyedévben, két százalékkal visszaesett, de aztán hamar magára talált. Ennek nyomán a Fed is mind többet beszélt a kamat emeléséről, aminek hatására is megugrott a dollár árfolyama, miközben az eurózóna és Japán nagyban lazított.

A Fed nyíltpiaci bizottságának januári és márciusi üléséről kiadott közlemények és jegyzőkönyvek egyértelművé tették, hogy a döntéshozók csak az adatoktól teszik függővé, mikor emeljék meg a 2008 végén nulla százalék közelébe levitt irányadó kamatot. Még jobb helyzetet szeretnének látni a munkaerőpiacon és meg akarnak győződni arról, hogy az infláció valóban a kívánt szint felé kapaszkodik. A fogyasztói árakat nagymértékben befolyásolta, hogy az olaj ára hanyatlott, és ennek mintegy tükörképeként látványosan erősödött a dollár, kiváltva a kedvezőtlen növekedési hatásokat. A nyíltpiaci bizottság azt is megüzente a piacoknak, hogy áprilisban még nem emeli a kamatot, s ha az év hátralévő részében szigorít is, nem hoz majd minden ülésen ilyen döntést. Az amerikai gazdaság tavaly és 2013-ban is valamivel két százalék feletti ütemben növekedett, a korábbi recessziókat követő időszakokhoz képest lassan.

A kedd-szerdai ülés előtt a piaci szereplők többsége már inkább arra számított, hogy csak szeptemberben lép először a Fed. Ez a várakozás a friss GDP-adat nyomán szerdára annyira felerősödött, hogy a dollár kéthavi mélypontra zuhant az euróval szemben, s az elemzők inkább decembert emlegették a kamatemelési ciklus kezdőpontjaként. Akadtak azért más vélemények is. Mint Brian Jacobsen, a Wells Fargo stratégája a Bloomberg tévének kifejtette: a téli álomból hamar felébred a gazdaság, s ha az adatok ezt sugallják, akkor a Fed júliusban hozzákezdhet a nagy recesszióban alkalmazott nem szokványos monetáris politika normalizálásához.

A magyar idő szerint szerdán késő este kiadott közleményben a Fed elkönyveli, hogy lassul a növekedés, részben átmeneti tényezők miatt, s a gazdaság állapota fokozatosan javulni fog. Mindaddig a mélyponton marad a kamat, amíg a foglalkoztatás és az infláció nem változik kedvező irányba.