A kincstár létszámfejlesztése a magyar államigazgatás keretei között igen jelentősnek mondható, még akkor is, ha országos szintű: lapunk információi szerint az új feladathoz hozzávetőlegesen 400 szakembert vesznek fel.
Korábban beszámoltunk róla: a 2014-20-as új uniós ciklusban 1230 milliárdos kerettel rendelkező TOP kiterjed a Közép-magyarországi régión kívüli összes megyére és megyei jogú városra. A TOP – küldetése szerint – a vállalkozások és a lakosság számára vonzó környezet kialakítását és az eltérő területi igényeket figyelembe véve a térségek belső erőforrásaira építő fejlesztéseket támogatja, valamint segíti a helyi foglalkoztatási képesség javítását. A kincstár pedig ezeknek a forrásoknak az elosztását koordinálja, illetve részben felügyeli majd, amely jelentős új erőforrások bevonását feltételezi.
A Magyar Államkincstárnál az elmúlt időszakban komoly átalakulások történtek, hiszen a korábban oda tartozó lakás- és családtámogatások a múlt hónap elejétől átkerültek a kormányhivatalokhoz. Viszont ezzel még nincs vége a komolyabb lélegzetű átalakításoknak. Amellett, hogy a kincstárnak a jövőben a TOP-hoz kapcsolódó források elosztásában is részt kell vállalnia, nagyobb szerep juthat neki az önkormányzati pénzek kezelésében is. A kormány ugyanis nem titkoltan azt tervezi, hogy a helyi önkormányzatok szabad pénzeszközeit állampapírokban elhelyezve a kincstárhoz irányítsa – ez lapunk számításai szerint önmagában is többszáz milliárd forintos plusz tételt jelent –, de ott köthetnek ki rövid időn belül az állami, önkormányzati tulajdonú cégek nélkülözhető pénzeszközei is.
