A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) szerdán ismertetett féléves prognózisában úgy vélte, hogy a világgazdaság mérsékelt növekedését leginkább a válság hagyatékai (alacsony beruházási szintek, magas eladósodottság és megnövekedett munkanélküliség), illetve a lassan bővülő okozzák.
Jelentősek az egyes területek gazdasági teljesítménye közötti eltérések. Az eurózónára vonatkozóan az OECD jelentősen javította előrejelzését a tavaly novemberi várakozásokhoz képest, elsősorban az EKB lépései, az alacsony olajár és az euró gyengülése miatt, azonban továbbra is OECD-átlag alatt fog teljesíteni a régió.
Az Egyesült Államok gazdasági kilátásai a jobbak közé tartoznak elsősorban a korábbi expanzív monetáris politikának köszönhetően, és azért, mert a is jelentősen csökkent. Azonban az idei és jövő évi növekedési kilátások így is elmaradnak a novemberi számoktól.
A tavaly novemberi előrejelzésével szemben az OECD több mint 1 százalékponttal rontotta az Egyesült Államok 2015. évi növekedési kilátásait. A negatívabb kilátások okai közé tartozik a dollár jelentős erősödése és az alacsony olajárak miatt az energiaszektor beruházásainak lassulása.
Japán növekedési üteme továbbra is a legalacsonyabb lesz a nagy gazdasági területek között az OECD-ben, azonban a kilátások kis mértékben javultak a támogató monetáris politikának és az alacsony olajáraknak köszönhetően.
A tanulmány kitér az alacsony olajár gazdasági hatásaira. A tapasztalt árcsökkenés elsősorban a túlkínálatnak köszönhető, de szerepet játszik a világgazdaság visszafogott növekedési üteme is, kiváltképp az eurózóna rossz gazdasági teljesítménye és a kínai gazdaság növekedésének lassulása. Az OECD számításai szerint az olajárcsökkenés nettó hatása a világgazdaságra pozitív, idén és jövőre is negyed százalékponttal javítja a növekedést.
Az olajárcsökkenés negatív hatásaként a nettó olajexportőrök jelentős bevételektől esnek el, csökkennek az energiaipari befektetések, ami kihatással van a klímaváltozás elleni küzdelemre is, illetve nehéz helyzetbe kerülhetnek egyes pénzügyi vállalatok, amelyek jelentős mértékben fektettek be olajipari vállalatokba, illetve olyan országokba, ahol gazdasági nehézségekhez vezet az alacsony olajár.
A növekedési kilátásokra rövidtávon a megemelkedett pénzügypiaci volatilitás jelent veszélyt, illetve az, hogy a pozitív gazdasági fejlemények (alacsony olajár, expanzív monetáris politika) hatásai kevésbé jelennek meg a reálgazdaságban.
Az OECD-jelentés szerint alacsony növekedési ütem jelenti a legnagyobb veszélyt a hosszú távú kilátásokra, mivel a magas munkanélküliség és az alacsony beruházási szintek miatt hosszabb távon is visszafogott marad a potenciális
A kiadvány kiemelten foglalkozik a befektetések témakörével is. A válság után jelentősen csökkentek a beruházások, és az OECD-ben azóta sem érte el a válság előtti szinteket. A lakásberuházások csökkentek a legnagyobb mértékben. A hosszú távú alacsony beruházási ráta csökkenti a potenciális növekedést, és félő, hogy hosszú távon kialakul egy alacsony növekedés és alacsony beruházási szint egyensúlya. A felmérések azt sugallják, hogy a visszafogott belső, illetve globális kereslet a fő oka a moderált beruházási szinteknek.
Az OECD szerint a beruházások növeléséhez egységesen kell fellépni a szerkezeti reformok, a monetáris és költségvetési politika terén. A nemzetközi szakpolitikai koordináció szintén jelentős pozitív hatást érhet el.
2014-ben a nem lakossági beruházási ráta a potenciális arányában Magyarországon volt az ötödik legnagyobb az OECD számításai szerint (érdemes megjegyezni, hogy az OECD 2-3 százalékkal alacsonyabbra becsüli a potenciális GDP-t, mint a magyar kormány). A magyar teljesítményt javítja, hogy Magyarország azon kevesek közé tartozik, amelyekben a jelenlegi befektetési szint magasabb, mint ami a válság előtti potenciális növekedési szint eléréshez kell. Kissé árnyalja azonban a képet, hogy a válság előtti potenciális növekedési szint Magyarországon alacsony volt, különösen regionális összehasonlításban.
