Az idei tanévben az iskolarendszerű oktatásban – a köznevelésben és a felsőoktatásban együtt – összesen 1 millió 927 ezren tanultak, ami 3 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) tanulmányából. Ennél sokkal nagyobb változást tapasztalunk, ha egy évtizedre visszatekintünk: 2005-höz képest 15 százalékos a visszaesés. Ebben nagy szerepet játszanak a demográfiai folyamatok: a 6 és 22 év közöttiek létszáma közben 13 százalékkal csökkent.
A folyamatokat mélyebben megvizsgálva azonban sokkal kedvezőtlenebb tendenciákat láthatunk. Az iskolába járók számának a népességcsökkenést meghaladó mérséklődése mögött a KSH szerint a felsőoktatás visszaszorulása áll. A felsőfokú oktatási intézményekbe járók száma együttesen kilenc év alatt 28 százalékkal esett vissza. Az adatok azt mutatják, hogy 2005-ben jóval 400 ezer felett volt a felsőoktatásban tanulók létszáma, idén azonban már csak 300 ezren jártak főiskolára vagy egyetemre. Radó Péter oktatáskutató a Világgazdaságnak azt mondta, hogy az elmúlt években kétszer annyival csökkent a felsőoktatásba belépők száma, mint amennyivel a demográfiai okok indokolták volna. Szerinte további mérséklődés várható – miután a teljes létszám csak késéssel követi az új belépők számának visszaesését –, és a kormánynak feltett szándéka, hogy zsugorítsa a felsőoktatást.
Az Európa 2020 stratégiai program célja a diplomások arányának növelése az egész Európai Unióban, Magyarországnak pedig 30,3 százalékot kell teljesítenie a 30–34 éves korosztályt tekintve. Ebben nem állunk rosszul, hiszen a KSH kutatása alapján 2014-ben 34,1 százalék volt a felsőfokú képzettségűek aránya; 2005 óta 16 százalékos emelkedést láthattunk, ami a korábbi oktatási expanzió eredménye. Radó Péter szerint 2020–25-re ismét 30 százalék alá fog csökkenni a felsősokú képzettségűek aránya, mert a kulcsindikátorok 8-10 év késéssel követik az oktatáspolitikát. „A kormány szembemegy a igényével és a hallgatók szándékával is a felsőoktatásba felvehetők létszámának csökkentésével és a források kivonásával” – hangsúlyozta Radó Péter.
A költségvetés oktatási kiadásai 2011-ben a 4,7 százalékát tették ki, ami alatta maradt az 5,3 százalékos EU-átlagnak, és az utolsók közt van az unióban. (Ezek az utolsó összehasonlítható adatok.) Radó Péter rámutatott: 2012-től forráskivonás zajlott le, így már olyan kevés pénzt költünk felsőoktatásra, mint egy harmadik világbeli ország. A fejlett országok a GDP 1,2-1,4 százalékát is elköltik felsőoktatásra, Magyarország viszont csak 0,5-öt.
Pedig megérné. Az oktatáskutató szerint ugyanis Magyarországon kiemelkedően magas a diploma megtérülése. Radó Péter úgy véli, hogy a kormány a gazdasági fejlődés igényeivel is szembemegy, hiszen a magasabb hozzáadott értékű áruk és szolgáltatások előállításához több diplomás kell. Szerinte a kormány nem tesz semmit azért sem, hogy a felnőttképzés javuljon.
Nem utal túl kedvező folyamatokra az sem, hogy az 1990-es évek óta dinamikusan növekvő doktori képzésben részt vevők számának a növekedése a 2013/14-es tanévben megállt, és az idei évben csökkenni kezdett. Most 7224 doktorandusz van, ami 1,7 százalékkal kevesebb, mint egy évvel ezelőtt.
Több külföldi
A felsőfokú képzésre járók között több mint duplájára nőtt a külföldiek aránya 2004 és 2014 között. A tíz évvel ezelőtti 5 százalék alatti szintről 10 százalék fölé került a nem magyar állampolgárok aránya. Az aktuális tanévben mintegy 22 ezer hallgató volt külföldi. A legtöbben Németországból és a határon túli magyarlakta területekről érkeztek.
