A hitelezők június 26-i javaslatával szinte megegyező reformtervet nyújtott be tegnap este a görög kormány. A dolog pikantériája az, hogy a múlt vasárnapi népszavazáson éppen ennek a tervnek az elutasítására buzdította híveit ugyanez, az Alekszisz Ciprasz által vezetett kabinet. Vagyis amit most kérnek az újabb mentőhitel fejében, azt nemrég a görögök 61 százaléka utasította el – bár vélhetően többségüknek fogalma sem volt róla, miről is mond véleményt.
Nos, a tervezet – megfelelően a korábbi követeléseknek – erre az évre 1 százalékos költségvetési többletet irányoz elő, ez a következő években fokozatosan fog 3,5 százalékra nőni. Ennek érdekében több adóterhet növel a kormány: az általános áfakulcs 23 százalékos, ez alól az alapvető élelmiszerek, az energia, a szállodai szolgáltatások és a vízszolgáltatás kivétel, ezeknek 16 százalékos lenne az adókulcsa, míg a szuperkedvezményes, 6 százalékos kulccsal a gyógyszerek, a könyvek és a színházjegyek adóznának. Fokozatosan törölnék el a szigeteken meglévő 30 százalékos áfakedvezményt, kezdve a nagy, több turistát vonzó helyekkel.
A társasági kulcsa 26-ról 28 százalékra nőne – a kormány korábban 29 százalékos kulcsra tett javaslatot, emellett pedig félmillió eurós profit fölött 12 százalékos egyszeri különadóra. Ezt a hitelezők arra hivatkozva vetették el, hogy a túladóztatás rontaná a gazdasági kilátásokat. Bennmaradt ugyanakkor a javaslatcsomagban a tévés hirdetések megadóztatására és a luxusadó kiterjesztésére vonatkozó javaslat.
Újfent ígéretet tett a kormány az adószedési morál javítására, a gyógyszerkassza lefaragására, illetve a nyugdíjreform hitelezők által elvárt lépései is szerepelnek a tervezetben. Ebben az esetben a 2010-ben elfogadott nyugdíjreform teljes körű végrehajtását vállalják, valamint 2022-ig fokozatosan 67 évre emelnék a nyugdíjkorhatárt – és azonnal elkezdenék szigorítani a korai nyugdíjba vonulást feltételeit.
A hitelezők által várt 400 millió helyett 100 millió euróval csökkentenék a hadi kiadásokat és átalakítanák a közalkalmazottak bérezési rendszerét is, kiszűrve az érdemtelenül magas juttatásokat. Erősítenék a statisztikai hivatal függetlenségét (az elmúlt évtized kozmetikázott adatai elvben már eltűntek, ám az adatszolgáltatás ma sem kielégítő).
A korrupcióellenes küzdelem jegyében, az OECD-vel együttműködve erősítenék a hatóságok és a közbeszerzések ellenőrzését és átláthatóságát, lépéseket tennének ugyanakkor az adóhatóság munkájának hatékonyabbá tételére. Lépéseket tennének a cégek működésének versenyképesebbé tételére is, és a munkaerő-piaci reform előmozdítására, liberalizálnának több bejegyzett szakmát és leépítenék a bürokráciát. Mindezek a javaslatok a tárgyalási alapnak tekintett június 22-i kormányjavaslatnak is a részei voltak, ahogy az is, hogy a Sziriza korábbi ellenvetéseit félretéve folytatják a privatizációt – több más lépés mellett erről is megegyeztek annak idején a fejében a trojkával.
A reformcsomagban egy szó sem esik Athén kívánságairól, nem szerepel tehát benne az átstrukturálására vagy elengedésére vonatkozó utalás. Az adósságelengedésre irányuló kérelem szerepel azonban egy másik dokumentumban, amelyet pénteken reggel terjeszt a görög parlament elé a Ciprasz-kormány. E szerint legalább 53,5 milliárd eurós hitelt kérnek – ez az összeg nagyjából megfelel az IMF múlt héten kiszivárogtatott dokumentumában szereplő forrásigénynek. Athén az adósság átalakításán kívül igényt tart arra a 35 milliárd eurós beruházási csomagra is, amelyet a bizottság még a tárgyalások utolsó hetében javasolt a görög kormánynak.
A reformcsomagról vasárnap dönthetnek az euróövezeti állam- és kormányfők. Francia források szerint ha sikerül megegyezni, akár el is maradhat a szintén vasárnap délutánra tervezett teljes körű EU-csúcs.
