Senki nem bízik már a görögökben?

További intézkedéseket kértek a görög kormánytól az eurózóna pénzügyminiszterei - írja a Reuters.

A hírügynökség forrásai szerint ugyan az éjjel a görög parlamentben megszavazott megszorító reformcsomagot elfogadható tárgyalási alapnak tartják, a görög kormányba vetett bizalom megfogyatkozott. Mind a tizennyolc pénzügyminiszter egyetért abban, hogy további lépések szükségesek, hogy a görög kormány meggyőzze őket, megkaphatják az új hitelt.

A BBC tudósítója arról írt a Twitteren: termék- és a munkaerő-piaci reformokban várnak többet a görög kormánytól, valamint a jövő héten több törvényt is el kell fogadtatni a parlamenttel, hogy megmutassák, komolyan gondolják a reformokat.

A Twitteren több tudósító úgy tudja: az euroszkeptikus Finnek párt (a korábbi Igaz Finnek) tehet keresztbe a görögök terveinek. A párt vezetője állítólag közölte: ha Görögországnak újabb hitelt adnak, borítják a koalíciót. Azonban ez sem lehet elég - a Guardian tudósítója talált rá arra a nem gyakran alkalmazott szabályra, hogy ha vészhelyzetben szavaznak, a voksok 85 százaléka is elég lehet.

A tervezet – megfelelően a korábbi követeléseknek – erre az évre 1 százalékos költségvetési többletet irányoz elő, ez a következő években fokozatosan fog 3,5 százalékra nőni. Ennek érdekében több adóterhet növel a kormány: az általános áfakulcs 23 százalékos, ez alól az alapvető élelmiszerek, az energia, a szállodai szolgáltatások és a vízszolgáltatás kivétel, ezeknek 16 százalékos lenne az adókulcsa, míg a szuperkedvezményes, 6 százalékos kulccsal a gyógyszerek, a könyvek és a színházjegyek adóznának. Fokozatosan törölnék el a szigeteken meglévő 30 százalékos áfakedvezményt, kezdve a nagy, több turistát vonzó helyekkel.

A társasági adó kulcsa 26-ról 28 százalékra nőne – a kormány korábban 29 százalékos kulcsra tett javaslatot, emellett pedig félmillió eurós profit fölött 12 százalékos egyszeri különadóra. Ezt a hitelezők arra hivatkozva vetették el, hogy a túladóztatás rontaná a gazdasági kilátásokat. Bennmaradt ugyanakkor a javaslatcsomagban a tévés hirdetések megadóztatására és a luxusadó kiterjesztésére vonatkozó javaslat.

Újfent ígéretet tett a kormány az adószedési morál javítására, a gyógyszerkassza lefaragására, illetve a nyugdíjreform hitelezők által elvárt lépései is szerepelnek a tervezetben. Ebben az esetben a 2010-ben elfogadott nyugdíjreform teljes körű végrehajtását vállalják, valamint 2022-ig fokozatosan 67 évre emelnék a nyugdíjkorhatárt – és azonnal elkezdenék szigorítani a korai nyugdíjba vonulást feltételeit.

A hitelezők által várt 400 millió helyett 100 millió euróval csökkentenék a hadi kiadásokat és átalakítanák a közalkalmazottak bérezési rendszerét is, kiszűrve az érdemtelenül magas juttatásokat. Erősítenék a statisztikai hivatal függetlenségét (az elmúlt évtized kozmetikázott adatai elvben már eltűntek, ám az adatszolgáltatás ma sem kielégítő).

A korrupcióellenes küzdelem jegyében, az OECD-vel együttműködve erősítenék a hatóságok és a közbeszerzések ellenőrzését és átláthatóságát, lépéseket tennének ugyanakkor az adóhatóság munkájának hatékonyabbá tételére. Lépéseket tennének a cégek működésének versenyképesebbé tételére is, és a munkaerő-piaci reform előmozdítására, liberalizálnának több bejegyzett szakmát és leépítenék a bürokráciát. Mindezek a javaslatok a tárgyalási alapnak tekintett június 22-i kormányjavaslatnak is a részei voltak, ahogy az is, hogy a Sziriza korábbi ellenvetéseit félretéve folytatják a privatizációt – több más lépés mellett erről is megegyeztek annak idején a hitel fejében a trojkával.