A német határellenőrzés a fő probléma
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságHorvátország vagy Románia felé érdemes kerülnie az európai uniós határon be- és kilépő szállítmányoknak – közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) azt követően, hogy Pintér Sándor belügyminiszter utasítására harminc napra lezárták a röszkei határátkelőhelyet a hatóságok. Helyette ideiglenesen Románia és Horvátország felé kerülhetnek.
A meglehetősen szokatlan határzár Szerbia irányába sok kellemetlenséget okozhat az arrafelé exportáló és importáló cégeknek, ám ez kerülővel – pluszköltségek és a szállítási idő megnövekedésével – egyelőre megoldható.
A jelek szerint nagyobb problémát okoz az Ausztria és Németország által bevezetett határellenőrzés, amely ugyan nem határzárat jelent, ám a „klasszikus” határátlépési procedúra is többórás késéseket jelent az exportban. A jellemző csúszás 4-5 óra, amely már önmagában is komoly gondokat okoz. Szélsőséges esetekben azonban voltak már 8-10 órás eltolódások, sőt, 24 órás késéssel is ért már be szállítmány a német partnerhez. Ez a késés különösen a hűtőkamionok esetében problémás. Az is gond, hogy a szigorú közlekedésbiztonsági szabályok a kamionsofőröknek kötelező pihenőidőket írnak elő akkor is, ha a határ mentén kialakult dugókban töltöttek órákat. Egyes speditőrök ezért az eddig egyemberes utakra is kettesével küldik ki a sofőröket – ez szintén költségnövekedést jelent.
Jelenleg minden exportáló cég igyekszik optimalizálni a szállításait, és mindenki azt reméli, hogy itt egy ideiglenes állapotról van szó – mondta el a Világgazdaságnak Éder Tamás. Az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetségének (ÉFOSZ) elnöke hozzátette: fontos tényező, hogy a magyar élelmiszer-gazdaság legfontosabb külpiaci partnere Németország. A szállítás során tett kerülő vagy a szállítmányok lelassulása pedig az önköltséget növelő tényezők. Arról nem is beszélve, hogy élelmiszer-biztonsági kockázattal is járhat, ha a szállítmány nem a megfelelő időben érkezik meg az úti célhoz” – figyelmeztetett Éder Tamás.
„Németország irányába hetente jelentős mennyiségű árut, 10-15 kamiont indítunk el. Mivel alapvetően friss termékeket exportálunk, egyáltalán nem örülünk annak, ha 4-5 órát vagy még többet ácsorog egy-egy kamionunk az úton” – mondta el a Világgazdaságnak Bárány László. A baromfineveléssel, -vágással és -feldolgozással foglalkozó, jelentős exportőrnek számító Master Good cégcsoport tulajdonosa lapunknak elmondta: „Azzal, hogy a schengeni övezetben eltűntek a határok, a logisztikai folyamatok felgyorsultak, kiszámíthatóbbak és nem utolsósorban olcsóbbak lettek. Ha néhány hétig tart ez a helyzet, azt természetesen a piaci szereplők kiböjtölik, ha azonban tartós marad, akkor a logisztikai költségek jelentős, akár 15-20 százalékos növekedésére is fel kell készülni” – figyelmeztetett a cégvezető.
Bíznak a gyors változásban
„Kimondottan kellemetlen a helyzet, de a vállalkozások képesek megoldani a legégetőbb problémákat. Szerbiába szánt szállítmányok nem maradnak Magyarországon, és legfeljebb a személyes találkozókat halasztanak el átmenetileg, helyette most – csakúgy, mint egy nagy téli hóeséskor – telefonon vagy e-mailben intézik az ügyeket. A szállítmányozással foglalkozó társaságok jól ismerik a terepet, és folyamatosan tájékozódnak, így pontosan tudják, merre kell és lehet kerülni. Mindez persze pluszpénzbe, időbe és energiába kerül. Abban persze mindenki bízik, hogy a határzár nem tart tovább 30 napnál, de erre nincs befolyásunk” – mondta a Világgazdaságnak Jójárt Miklós, a Magyar–Szerb Kereskedelmi és Iparkamara ügyvezető alelnöke.„Mivel Röszke nemzetközi minősített határátkelő, állat- és növényegészségügyi szakszolgálat is működik itt, így akinek valamilyen jogszabályban előírt vizsgálatra van szüksége, annak most olyan átkelőt kell keresnie – én Tompát javaslom –, ahol ezt el tudják végezni” – tette hozzá. Veszélyes anyagok a nemzetközi szabályozás szerint csak meghatározott útvonalakon szállíthatók: Röszke pont egy ilyen úton fekszik, ami szintén gondot okoz.
Mindazonáltal Jójárt Miklós szerint a szerb–magyar gazdasági kapcsolatokat az sem befolyásolja majd hátrányosan, ha a határzár hosszabb távon fennmarad. A cégvezetők döntő többsége vis maior helyzetnek tekinti a mostanit, és nem hibáztatja a másik országot.
„Mivel Röszke nemzetközi minősített határátkelő, állat- és növényegészségügyi szakszolgálat is működik itt, így akinek valamilyen jogszabályban előírt vizsgálatra van szüksége, annak most olyan átkelőt kell keresnie – én Tompát javaslom –, ahol ezt el tudják végezni” – tette hozzá. Veszélyes anyagok a nemzetközi szabályozás szerint csak meghatározott útvonalakon szállíthatók: Röszke pont egy ilyen úton fekszik, ami szintén gondot okoz.
Mindazonáltal Jójárt Miklós szerint a szerb–magyar gazdasági kapcsolatokat az sem befolyásolja majd hátrányosan, ha a határzár hosszabb távon fennmarad. A cégvezetők döntő többsége vis maior helyzetnek tekinti a mostanit, és nem hibáztatja a másik országot. -->
