A terv felett ragadt be a hiány
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság Az éves tervnél 2,5 százalékkal magasabb szintű, 915 milliárd forint volt az államháztartás központi alrendszerének hiánya augusztus végén – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM). A deficit augusztusban 21 milliárd forinttal nőtt (már júliusban is kicsivel az éves terv felett volt), a mértéke egyáltalán nem meglepő. Tavaly ennél kisebb (7,4 milliárdos) volt a hiány, a különbség azonban elhanyagolható, ráadásul az is magyarázza, hogy az Államkincstár az idén már augusztus végén átutalta a szeptember havi családtámogatások, valamint a fogyatékossági támogatás és a megváltozott munkaképességűek keresetkiegészítésének kifizetéséhez szükséges összegeket.
A kormány szerint a büdzsé jól áll, és tartható az uniós szemléletű hiánycél is, igaz, az NGM most is hangsúlyozza, hogy az uniós források hiánya igencsak emeli a deficitet. A hiányproblémát ugyanis most leginkább az Európai Unió szigora okozza: egyrészt a kormányzat a lehívások teljesítése miatt felpörgette a tavalyi pályázatok kifizetését (ami eleve nagyobb kiadásokat okoz például azért is, mert az államnak kell sok esetben kifizetni az önrészt – ez 130 milliárd forinttal több). Másrészt viszont a magasabb összegű kifizetések mellett Brüsszel sem utalja a pénzeket. A le nem zárt vitakérdések – ilyen a vállalkozásfejlesztés esetében feltárt szabálytalanságok ügye vagy az útépítéseknél az aszfaltkeverőügyként emlegetett pályáztatási kérdés – miatt 370 milliárd forint kiutalását tartotta vissza az EU. Az át nem utalt összeg a tervezett hiány bő harmadát jelenti most is, bár ez csak a pénzforgalmi egyenleget rontja, de nem érinti a hivatalos, a GDP 2,4 százalékát kitevő hiánycélt. Az uniós defcitszámok eredményszemléletű elszámolásban készülnek ugyanis, ami annyit jelent: a kormány ezt a tételt „tartozásként” szerepeltetheti, és nem érdekes, hogy maga az összeg nincs a számlán.
Az NGM a Világgazdaság kérdésére válaszolva azt elismerte, hogy a pénzforgalmi deficitet növeli az utalások elmaradása, ám nem közölték, mekkora lehet az év végén a hiány, ha elzárva maradnak a pénzcsapok. Azt írták, erre „készülnek a gazdasági tárcánál előzetes számítások”.
Ami ennél kicsit nagyobb probléma, hogy a tétel az uniós államadósságszámokban látszik majd: ezeknél ugyanis a bruttó számokat figyelik. Vagyis: hiába tartozik nekünk az EU, az államadósság ettől nagyobb lehet az év végén (ha december 31-ig se fizetik ki az összeget). A szaktárca közlése szerint a költségvetésből kieső uniós pénzeket a kormány „az államadósság-kezelés normál menetébe illesztve megnövelt állampapír-kibocsátással finanszírozza, vagy csökkenti a tartalékok szintjét”. Az előbbi esetben a tárca szerint is nőhet „átmenetileg” az államadósság, ám „amint az uniós pénzek megérkeznek, az adósság természetesen csökkenni fog”. A tárca válaszában arra is rámutat, hogy az uniós adósságszám növekedése miatt nem kell a kormánynak intézkedéseket hoznia, hiszen ezek csak akkor volnának kötelezőek (az alkotmány előírása szerint), ha a magyar számítási metódus szerint növekedne az adósságmutató. Szerencsére azonban itt a szabályok értelmében a mutatót korrigálni kell az uniós pénzek elmaradásának hatásával. Vagyis a tárca szerint az uniós pénzek elmaradása miatt nem kell hiánycsökkentő intézkedéseket hozni. Pedig a lehetőség hónapok óta felmerül.
Banai Péter Benő államháztartásért felelős államtitkár már a júliusi részletes adatok ismertetésekor azt mondta: a kabinet zárolhatja az országvédelmi alapot (ez 30 milliárd forintot jelent – a százmilliárdos rendkívüli tartalékot már nagyjából elköltötték ugyanis), átcsoportosíthat, és végső esetben a költségvetés módosítása is szóba jöhet. Erre azonban akár más okból is szükség lehet.
Az uniós pénzvisszatartás mellett ugyanis a gondokat részben magyarázhatja a vártnál rosszabbul alakuló makrogazdasági pálya is. Az infláció – részben az olajárak esése miatt – alacsonyabb a korábban vártnál is, nemhogy a büdzsében eredetileg számolt 1,8 százaléknál. Az elemzők most inkább az árak stagnálását várják az év egészére nézve, ez pedig mérsékli a költségvetés forgalmiadó-bevételeit. Hasonlóan kedvezőtlen a vártnál kisebb növekedés is: a kormány szerint ugyan még van esély arra, hogy az év átlagában 3 százalék legyen a GDP bővülésének üteme, ám az elemzők – főként a részletes adatok és a gyengébb ipari teljesítmény fényében – ezt már kevésbé tartják elérhetőnek. A lanyhább növekedési ütem is csökkentheti a bevételeket, miközben a hiány növelése felé hatnak a rendkívüli kiadások is, például a menekültekkel kapcsolatos intézkedések hatása.
A pozitív oldalon viszont ott van a bevételek teljesülése. Az NGM közlése szerint az előző év azonos időszakához képest lényegesen (mintegy 450 milliárd forinttal) magasabban alakultak a társasági adóból, az általános forgalmi adóból, a jövedéki adóból, a személyi jövedelemadóból, valamint a szociális hozzájárulási adóból és járulékokból származó bevételek. Ráadásul a tárca – az előző évek tapasztalatából kiindulva – bizton számíthat arra is, hogy a következő hónapokban esetleg pozitív egyenleggel zár a központi büdzsé, így az év végére a deficit akár külön intézkedések nélkül is a tervezett szinten belül lehet.
