Matolcsy elmondta, miért bukott el Magyarország

A 2008-as pénzügyi válság szinte mindent megváltoztatott a bankszektorban. Az államok, a jegybank, az üzleti szektor, és a bankrendszer ügyfeleinek gondolkodását is átalakította - mondta el Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke a jegybank és a Magyar Közgazdasági Társaság közös konferenciáján. A gazdaságelméletben szavai szerint sok alapvető fontosságú dolog megváltozott. Kiemelte: az árfolyamok és az infláció közötti kapcsolatban is hatalmas változásokat láthatunk, a szoros kapcsolat nagymértékben megváltozott, ami már nem annyira merev és erős.

A jegybankok is nagyon sokat változtak, ahogy az az 1930-as években is történt, annak érdekében, hogy a pénzügyi válság újabb hullámnak elejét tudják venni. A globális válság nyomán minden jegybanknak át kellett alakítani politikáját – hangsúlyozta. A mostani válság az állam hozzáállását is megváltoztatta a bankszektorhoz. Új törvényeket kellett bevezetni, hogy elejét tudják venni az újabb válságnak – fejtette ki. Minden szereplő egy kicsit unortodox szereplővé vált mindennapi viselkedésében.

Magyarországon 2002 óta felelőtlen, fenntarthatatlan gazdaságpolitikát folytatott a jegybank - mondta az MNB elnöke. Saját háztartásaink is felelőtlen módon viselkedtek – ostorozta a devizában eladósodott háztartásokat, de hozzátette: a felelőtlenség igaz a bankszektorra is. „Minden szereplőnek része volt a magyar gazdaság bukásában” - mondta Matolcsy. Mindez szavai szerint annak eredménye volt, hogy az egyes szereplők önző viselkedést hoztak.

2010 óta Magyarországnak sikerült átfordítania a gazdaságot, sikeres fiskális politikát vezettük be, csökkentettük az államadósságot, ezen felül a bankrendszer is nagymértékben megváltozott – sorolta. A bankrendszer tejes hozzáállása megváltozott, és a magyar háztartások is megváltoztatták attitűdjüket, felelősebbé, konzervatívabbá váltak – vélekedett Matolcsy. 2013 óta a Magyar Nemzeti Bank megváltoztatta a monetáris politikáját, az alapkamat történelmi mélypontra esett. „Bevezettük a növekedési hitelprogramot, és annak érdekében is közbeavatkoztunk, hogy a kormányzati adósság törlesztését az önfinanszírozási programmal segítsük” - mutatott rá. Egy idő után azonban vissza kell térnünk a normál működési módra. Bizonyos unortodox módszereket meg kell őriznünk, de vissza kell térnünk a normál működéshez – vélekedett. Új, szilárd szabályozói rendszer kell, hogy megakadályozzuk a pénzügyi válságokat. A kormányzatnak segítenie kell a bankrendszert abban, hogy hiteleket nyújtsanak és beruházásokat finanszírozzanak.

A konferencián felszólaló Marek Belka, a lengyel jegybank elnöke szerint tavaly magas GDP-növekedés volt Lengyelországban, Magyarországban, Csehországban és Litvániában is. A közös a négy országban az, hogy mindannyian alacsony kamatkörnyezeten mentek át. Ennek következményeként elsősorban a hitelfelvételek alacsony költségszintjét szokták említeni, ami miatt a vállaltok több hitelt vehetnek fel, beruházhatnak, és a háztartások többet fogyaszthatnak, de persze a túlzott hitelfelvétel sem jó.

A banki kamatok csökkentése azonban nem volt elegendő ahhoz, hogy a felfusson a hitelezés a régióban. „Lehet, hogy a kevés hitel azért van, mert a kereslet alacsony szintű, és nem a kínálat miatt” - fejtegette. Arra lehetett számítani, hogy a cégek az alacsony kamatkörnyezetben sok hitelt vesznek fel, ez azonban nem valósult meg, de az alacsony kamatok a piaci szereplőket arra késztethetik, hogy pénzügyileg kedvezőbb lehetőségeket keressenek a befektetésekre, hiszen nulla százalék körül vannak a betéti kamatok – mutatott rá Marek Belka. Szerinte ez buborékokat okozhat egyes eszközpiacokon. A háztartások pedig ingatlanba fektethetnek, ami kontrollálatlan ingatlanár-növekedéshez vezethet. Ha ezt hitelből finanszírozzák, akkor adósságcsapdába kerülhetnek – vélekedett a lengyel jegybank elnöke.

Bogdan Olteanu, a román jegybank alelnöke szerint kezdünk átfordulni a túlszabályozottság oldalára. Kiemelte: Romániában az eurócsatlakozás kapcsán erőteljes az emberek elkötelezettsége a belépés irányába, de ehhez intézményi erőfeszítéseket kell tenni. Fel kell épülnie a konvergenciának, és le kell számolni azzal a veszélyes illúzióval, hogy az eurózónához való csatlakozás el tudja odázni a reformokat – vélekedett. Szerinte ennek ellenkezője igaz, miután a versenyképességet erősítő reformok kellenek a csatlakozáshoz.

Andreas Ittner, az osztrák nemzeti bank alelnöke szerinte Matolcsy helyesen állapította még, hogy a válság mindent átalakított. Az osztrák bankok az elsők voltak, amelyek megjelentek a régióban. A történelmi kapcsolatokon kívül az osztrák export körülbelül egynegyede Közép-Kelet-Európa felé irányul. Ez azonban nem egy egyirányú utca – vélte.

Miközben az osztrák bankok nyereségesek a közép-kelet-európai régióban, „legnagyobb sajnálatomra” 2011-től veszteségeket könyveltek el Magyarországon. „Ez nem tette kényelmessé az osztrák bankok helyzetét” - mutatott rá. A nyereségesség csökkenése nem kizárólag a gazdaság ciklikus visszaesésének számlájára írható, ennek a magyarázata az is, hogy egyes országokban unortodox intézkedéseket foganatosítottak.

„Gondolunk az esőre akkor is, amikor süt a nap. Ez még Magyarországon is így kell, hogy legyen, ahol a napsütéses órák száma magas” - mondta az alelnök. A devizahitelek nem lehetnek tömegtermékek, és fontos, hogy ne viselkedjenek a szereplők koordinálatlan módon.